A Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése szerint a választási kampányban kiszórt pénz kétharmadát elköltötték az emberek, most jön a legnehezebb időszak.
Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
Minden rossz, és csak még sokkal rosszabb lesz, kivéve a munkaerőpiacot, az csak egy kicsit lesz rosszabb – nagyon röviden így foflalta össze a hvg.hu a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentését. Az MNB három havonta teszi közzé az előrejelzését arról, mit vár a magyar gazdaságban, márpedig most három hónap alatt sokkal több esemény történik, mint egy átlagos, nyugodt időszakban egy év alatt. Így aztán nem csoda, hogy a legutóbb, júniusban kiadott előrejelzést teljesen át kellett írni.
A gazdaság legfontosabb mutatószámai a következőképp alakulhatnak az MNB szerint:
- Az infláció 13,5-14,5 százalék között lehet idén, jövőre pedig 11,5-14 százalék között,
- a GDP idén 3-4 százalékkal nőhet, jövőre csak 0,5-1,5 százalékkal,
- a munkanélküliség idén 3,5 százalékos lesz, jövőre 3,5-3,7 százalék közötti,
- a reáljövedelem idén 3,6-3,8 százalékkal nőhet, jövőre 2,7-3,7 százalékkal csökken.
Ez jókora romlás ahhoz képest, hogy az előző, júniusi jelentésben még a legrosszabb esetben is csak 12,6 százalékos inflációt vártak 2022-re. De az igazán súlyos az, hogy a 2023-as előrejelzés mennyire romlott: júniusban még 6,8-9,2 százalékos inflációt és 2-3 százalékos GDP-növekedést mondtak a következő évre.
Mindez alig több, mint fél évvel az után történik, hogy a kormány a választás előtt elképesztően sok pénzt osztogatott el. Az MNB ezt korábban körülbelül 2000 milliárd forint összegűre becsülte, most viszont csak azzal számolt, ami már idén érkezett meg a számlákra, ez együtt 1592 milliárd forint volt. Mint kiderült, mostanra ebből a pénzből alig 500 milliárd maradt meg.
Így költöttek a magyarok:
- 595 milliárd forintot a mindennapi kiadásokra költöttek el,
- 427 milliárdot egyszeri nagyobb kiadásokra,
- 70 milliárd forintot fordítottak hiteltörlesztésre,
- a maradék 500 milliárd van most még ott megtakarításként, amit a nehezebb időkben fel lehet használni.
A mindennapi kiadások csaknem 600 milliárdjából nagyjából 400 milliárd forintot a vendéglátásban és a szupermarketekben, barkácsáruházakban költöttek el. A 427 milliárdos „egyszeri nagyobb kiadások” tételből azt az MNB sem tudja megmondani, hogy mennyit fordítottak új lakás vásárlására – aminek a hatását legalább hosszú távon lehet élvezni – és mennyit költöttek el egy új autóra vagy egy nyaralásra.
