Politikai beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, ahol beszélt a véleménye szerint elhibázott brüsszeli szankciókról, a háború lehetséges lezárásáról, a kormány terveiről. A gazdasági témákat szedtük pontokba.
- Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak. A kormányfő rámutatott: az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - mondta, hozzátéve: a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat. A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, hogy mondják el a véleményüket, mert a szankciók minden magyar család életét érintik.
- A kormányfő az orosz-ukrán háború elhúzódására számít, szerinte az elmúlt időszakban súlyos, sokkszerű változások érték Európa országait az energiaárak drasztikus növekedése miatt. Hozzátette: Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben". A világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti.
- A globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarországnak a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. A költségvetésben ezért hoztak létre honvédelmi alapot, a rendes költségvetési forrásokon felül költeni kell a hadsereg fejlesztésére, a határok védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére.
- A háború aggasztja az embereket, a családokat leginkább a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül. Negyven éve nem látott mértékű infláció száguld a fejlett országokban, és Közép-Európában a legmagasabb az infláció - mondta. Úgy látja, két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést, amelyet a járvány okozott, most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosukra emelkedő energiaárak. Ezeket a durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki, "az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek" - jelentette ki.
- A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is. Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felükre esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne, szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. "Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát".
- A kormányfő leszögezte: Magyarországon van elegendő földgáz, villamos energia és olaj is. A gáztározókba betárolt mennyiség az ország éves felhasználásának 41 százalékát fedezi, és további szállítmányokban állapodtak meg Oroszországgal. Mivel azonban a gázszükséglet 85 százalékát importból fedezi Magyarország, az árakat nem tudja érdemben befolyásolni, ezért a felhasználást csökkenteni kell - mondta, a fogyasztás mérséklésére kérve az államot, az állami vállalatokat, az intézményeket, a családokat és a vállalkozásokat is.
- Orbán Viktor kifejtette: Magyarország energiafelhasználásának 35 százaléka földgáz, ezt 2023 végére 31 százalékra fogják mérsékelni, 2025-re pedig 30 százalék alá viszik. Elrendelték a hazai gázkitermelés növelését, a Mátrai Erőmű újraindítását, meghosszabbítják a paksi erőmű üzemidejét és hozzákezdenek Paks 2 építéséhez is - sorolta, megjegyezve, hogy a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget a családoknak az energiaárakban az egész Európai Unióban.
- Beszámolt arról, hogy jelenleg 9400 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban, ezeket végigviszik, de újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítanak, mert nem tudják garantálni, hogy be is tudják fejezni azt. Értékelése szerint Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és bár a szankciók súlyos károkat okoznak, van esély arra, hogy a kormány ebből a válságból is megerősödve hozza ki az országot.
- A kormány a következő két év válságkezelési időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait, folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a fejlesztésalapú gazdaság kiépítését, az egyetemfejlesztési programot, a haderő fejlesztését és a nemzetegyesítő programot. Azt ígérte: a családtámogatást tovább szélesítik, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd. ( A jövő évi költségvetést az Országgyűlés már elfogadta, így annak a módosításáról lehet szó. A szerk.)
- Orbán Viktor megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét.
