19+1 pont a gazdaságról Orbán Viktor évzárójában

• 1. A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve, az ország mégis rendkívüli teljesítményt nyújtott. A kormányfő kiemelte, 2023-ban is az lesz a legfontosabb Magyarország számára, hogy kimaradjon a háborúból. A másik fontos cél, hogy kimaradjunk az európai recesszióból, tehát Magyarországon a gazdasági növekedés ne mínusz legyen, hanem plusz.
• 2. Orbán Viktor hangsúlyozta: a szomszédunkban zajló háborúnak eddig csak vesztesei vannak. Vesztes a két egymással szemben álló fél és az európai gazdaság is. Súlyos gazdasági veszteséget szenvedünk el, szankciós felárakat fizetünk. Hozzátette: a 2023-as év szinte minden európai ország számára azt a kihívást hozza, hogy el tudja-e kerülni a gazdasági visszaesést, illetve a recessziót, amely egyenesen a háborúból, valamint a háborúban való európai részvételből fakad, amit szankcióknak neveznek.
• 3. A miniszterelnök sikerként értékelte, hogy Magyarország képes volt finanszírozni a megemelkedett energiaárakat, utalva arra, hogy ugyanazért a mennyiségért a tavalyi 7 helyett 17 milliárd eurót kellett fizetnie. Hangsúlyozta: úgy teremtette elő ezt az összeget az ország, hogy a rezsivédelmi rendszer lényegét meg tudta őrizni, és ez 2023-ra is megoldott.
• 4. Orbán Viktor azt mondta, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorodjon az infláció.
• 5. A szerdai kormányülésen várhatóan dönteni fog a kabinet arról, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó adómentességet a gyermeket vállaló nők esetében 30 évre emeljék.

• 6. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a pedagógusok oldalán áll a béremelés kérdésében, majd felidézte: amikor 2010 után "először sikerült a pénzügyi válság áradatából kiemelni a fejünket", ez a terület volt az első, ahol az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások nyomán megalkották az életpályamodellt. Hozzátette, van a rendszerben egy szinte elfogadhatatlanul alacsony kezdőbéreket jelentő belső aránytalanság, itt "jelentősebb mértékű emelés szükséges".
• 7. A kormányfő hangsúlyozta: egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Magyarország nem érdekelt abban, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni az oroszokkal való gazdasági együttműködésből, azt próbálják megmenteni.
• 8. A kormányfő álláspontja szerint a visegrádi együttműködés meghatározó területévé válhat az energetika. Emlékeztetett: Szlovákia és Magyarország közötti gázvezeték is V4-es program keretében épült. Jelenleg azonban az energia kérdését is a szankciók irányából közelítik meg a tagországok. Katar és Magyarország között energetikai, pénzügyi és befektetési kérdésekben született megállapodás, és hamarosan lesz egy hosszabb és stratégiai területeket is érintő kormányközi tárgyalás. Közölte, a kormány célja csökkenteni az ország függőségét az importenergiától.
• 9. Az atomenergia a legkisebb kitettséget okozó energiaforrás, éppen ezért született döntés Paks II. megépítéséről. Orbán Viktor értékelése szerint Paks II. sikere összefügg azzal, hogy Magyarországnak sikerül-e megvédeni a szankciós listára kerüléstől a teljes nukleáris energiaipart. Egy kérdésre válaszolva a kormányfő jelezte, ha Paks II. elkészül, akkor Magyarország nagy léptékben tudja csökkenteni a gázfogyasztását. Egészen addig csak "sufnimegoldások" vannak, mint például az állami intézmények energiafogyasztásának csökkentése.
• 10. Az energiafüggőség csökkentése érdekében Magyarország Azerbajdzsánnal, Georgiával és Romániával együttműködve kábelépítési projektbe kezd - ismertette. Hozzátette, folyamatosan bővítik a csővezetékes összeköttetéseket is, és vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a kikötőkben is tudják fogadni a Magyarországnak szánt cseppfolyósított gázt, ahogy arról Horvátországgal megállapodás született. Az Adria kőolajvezeték tranzitdíjának emeléséről Orbán Viktor kifejtette, a Magyarország fair árat akar fizetni, Horvátország pedig fair árat szeretne kapni, ezért tárgyalni kell. Hozzátette: e kérdésben még nem kaptak választ az Európai Bizottságtól.

• 11. A legutóbbi években Kína egyre fontosabb befektetővé vált Magyarországon - közölte Orbán Viktor. Mint mondta, hibásnak tartja azokat a törekvéseket, melyek igyekeznek Kínát elszigetelni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Kína és Európa, Kína és Magyarország között a lehető legjobb kapcsolatok legyenek. A kínai technológiai ismeretekre, az erre épülő tudásra Magyarországnak szüksége van - hangsúlyozta a miniszterelnök.
• 12. Minden szankciót ellenzünk, általában a szankciós politikát is ellenezzük, ha rajtunk múlna, nem lenne szankciós politika - jelentette ki a kormányfő, aki szerint legfeljebb szűkebb körben, célzottabban, tervezettebben lehet élni ezzel az eszközzel. Jelezte: az uniós csomagokat Magyarország nem támogatta, nem is fogja, de "vétózni nem lehet minden pillanatban, mert szétverjük az unió közösségét".
• 13. Ukrajna 18 milliárd eurós támogatásakor rossz megoldásnak tartja, hogy a pénzügyi segítséget nem államközi alapon, hanem az unió intézményein keresztül teszik. Az adósságközösséget Magyarország nem támogatta, végül egy köztes megoldást sikerült találni.
• 14. Orbán Viktor szerint az infláció több tényező eredménye, ezek közül néhány érintheti a kormányt. Ilyen az árfolyamváltozás, a gazdaság termelékenysége, valamint az államadósság is.Ha nem lenne szankció az energiára Brüsszelben, akkor a magyar infláció talán a feléig is lezuhanna - jelentette ki.
• 15. A kormányfő szerint nehéz belátni, hogy egy termék árának korlátozása miért vezetne áremelkedéshez. De bármilyen árszabályozást is vezetett be a kormány az elmúlt évtizedekben, a bankárok mindig tiltakoztak ellene - mondta Orbán Viktor, rámutatva ugyanakkor: az ársapkákat nem a bankárok, hanem a szegény emberek érdekében vezette be a kormány. Később azt is hangsúlyozta: a kormány nem lakossági kedvezményeket szüntet meg, hanem azokat vezetett be, mert a kormány filozófiája nem az elvonás és a megszorítás, hanem a gazdasági aktivitás segítése, amely "kihúzza" a gazdaságot a nehéz szituációkból.

• 16. A miniszterelnök azt mondta, a forint árfolyamának hektikus változása érv az euróövezethez csatlakozás mellett. Ugyanakkor a csatlakozás lelassítja a gazdasági növekedést. Ha a magyar gazdaság növekedni akar és felzárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad, ha a stabilitást fontosabbnak tartja, mint a fölzárkózást, akkor jobb, ha belép. A miniszterelnök szerint a gyors fölzárkózás a fontosabb, és ezért nem javasolja a csatlakozást.
• 17. Orbán Viktor jelezte azt is, a kormány továbbra sem tervez áfacsökkentést. Ez egy régi vita - mondta, hozzátéve: a magyar adórendszernek az a sajátossága és egyben sikerességének a kulcsa, hogy a munkát terhelő adók Európában Magyarországon a legalacsonyabbak. A költségvetés pedig a munkát terhelő adók helyett a fogyasztáson keresztül szedi be azt a pénzt, amire szüksége van. "Ez egy adófilozófiai kérdés, és nem is akarunk változtatni" - jelentette ki.
• 18. Egy hitelfelvételre vonatkozó kérdésre leszögezte: az IMF-fel nem tárgyal a kormány, mert általában olyan feltételhez kötik a pénzeket, amelyek fájnak az embereknek. A legjobb pénz mindig a pénzpiaci pénz.
• 19. A Dunaferr ügyéről a miniszterelnök úgy nyilatkozott: az annyira "kaotikus dolog, hogy nehéz hagyományos szavakkal leírni", ennek ellenére folytatnak tárgyalásokat, "hogy ami abból megmenthető, azt megmentsük". Jelezte: a cég "500 milliárd forint adóssággal terhelt, tehát ha azt valaki a vállára veszi, rögtön agyon is nyomja". Megemlítette: a Dunaferr tulajdonosainak beazonosítása is problémát jelent, így az sem tudható, hogy szankció alá esik-e a cég.

+1 A jövőjéről szóló kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta: tizenhat évig volt ellenzékben, idén tizenhetedik éve van kormányon, még nem érzi, hogy itt lenne az ideje a visszavonulásnak.