Továbbra is 40 év jogosító idő, azon belül 32 év munkával szerzett kell ahhoz, hogy valaki nőként éljen a Nők 40 kedvezményes nyugdíjazással. Farkas András nyugdíjszakértő egy gyakori félreértést is eloszlat. Azt is leírja, hogyan lehet dolgozni nyugdíj mellett.
Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt idén is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.
Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan változatlanul azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (pl. csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő. Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kitennie.
Munka nyugdíj mellett
Aki pedig érez erőt magában vagy szüksége van a plusz pénzre, a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2025-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot). Így viszont a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó alól is, ezért idén is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2025-ben sem korlátozza semmi.
Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben is főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett. Az ő esetükben a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján az illetményük mellett a nyugdíj is szabadon fölvehető - írja Farkas András nyugdíjszakértő. A teljes írás itt olvasható.
Ami változott januártól
Korábban írtunk a legfontosabb változások.
- Januártól inflációkövető mértékben, 3,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
- 2025 februárjában a 13. havi juttatásra az lehet jogosult, aki 2024-ben legalább egy napja, vagyis praktikusan 2024. december 31-én már nyugdíjas volt és 2025 februárjában is az lesz. Utóbbival azok hozzátartozói járnak rosszul, akiknek idős családtagjuk januárban hal meg, eddig ugyanis ilyen esetben az örökösöknek járt a 13. havi nyugdíj.
- Január 1-jétől 140 ezerre emelkedett a méltányossági jogi küszöb, vagyis az ez alatti jövedelemmel rendelkező kérheti a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum 3000, legfeljebb 8000 forint összegben.
- Novemberre elvileg tervben van egy nyugdíjprémium is, igaz a költségvetési törvényben jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, amely nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített minimum 3,5 százalékos GDP növekedést. Igaz ettől a kormányzat – ha úgy ítéli meg – eltérhet a nyugdíjasok javára, ahogy 2021-ben meg is történt.
