A leander metszésének titkai
Shutterstock

A leander metszésének titkai

A leander nemcsak a mediterrán hangulat kedvelt képviselője, hanem a teraszok és erkélyek sztárja is. A bőséges nyári virágzáshoz azonban nem elég a napsütés és a locsolás – elengedhetetlen a rendszeres metszés, amit alapvetően ősszel érdemes elvégezni, de ilyenkor tavasszal sem követünk el vele túl nagy hibát.


A leander (Nerium oleander) évek óta töretlen népszerűségnek örvend a hazai kertekben. Bár jól tűri a szárazságot, a gazdag virágzás titka a megfelelő tápanyagpótlás mellett a tudatos metszés - derül ki a Magyar Mezőgazdaság cikkéből. A leander metszése viszonylag egyszerű, bárki vállalkozhat rá. Késő ősszel vagy kora tavasszal is megnyírhatjuk, attól függően, hogy mi a tervünk a növénnyel.

Növényvédelmi funkció


Fontos azonban tudni, hogy a virágkezdemények már az előző évben kialakulnak, így a túlzott vagy túl kései metszés késleltetheti a nyári virágzást. A metszés növényvédelmi előnyöket is hordoz: kevesebb fertőzött növényi rész marad, és könnyebb elvégezni a szükséges kezeléseket.

Az őszi visszavágás nemcsak formásabb bokrot eredményez, de a növény teleltetését is megkönnyíti, hiszen kisebb helyet foglal. Az elöregedett, felkopaszodott hajtásokat ilyenkor bátran visszavághatjuk, új hajtások fejlesztésére serkentve ezzel a növényt.

Tavasszal – ha ősszel kimaradt – szintén megmetszhetjük a növényt, illetve érdemes átültetni vagy friss földdel feltölteni élőhelyét. Ilyenkor mindenképpen érdemes eltávolítani az elszáradt, beteg részeket és megkurtítani a hajtások nagyjából egyharmadát.

Érdemes átgondolni azt is, amit a tavaszi kertészkedés más dimenzióiról eddig gondoltunk. A gyomok például sok kertész számára okoznak bosszúságot, ám az ökológiai szemléletű kertészkedés követői körében köztudott, hogy ezek a hívatlan vendégek számos rendkívül hasznos funkcióval bírnak. Ahelyett tehát, hogy minden gyomnövényt eltüntetnénk, érdemes inkább megismerni kertben betöltött szerepüket.

A gyomok védhetik a talajt a kiszáradástól, az eróziótól, és segíthetnek a talaj levegőztetésében is, azaz hozzájárulnak, hogy bizonyos tápanyagok könnyebben visszajussanak a földbe, míg mások védik a kultúrnövényeket. A csalán például erjesztett formában kiváló tápoldat, de növényvédőszerként is funkcionál, míg a pitypang a beporzók számára biztosít korai táplálékot.

A gyomok csapdanövényként is működhetnek a kártevők, például a tetvek és poloskák ellen. Ha nem is a veteményesben, de a kert egy-egy kevésbé frekventált sarkában igazán hasznosak lehetnek - írtuk korábban.

Ne hagyd ki!