Ahogyan egyre melegebb és szárazabb lesz hazánk klímája, úgy változnak a kertekben és a szántóföldeken termelt növények fajtái, fajai is. Olyan kultúrák kerülhetnek előtérbe a hazai földeken, amelyek jobban viselik az új klímaviszonyokat.
Változnak hazánk kertjei
Egyre szárazabbá és melegebbé válik hazánk klímája, ami változást hoz a kertekbe is. Megyei Szabolcs kertészmérnök szerint több szárazságtűrőbb, az új klímához megfelelőbb növényfaj vagy -fajta tűnhet fel a hazai kertészetekben – írja az Agrárszektor.
A díszkertekbe például egyre többen ültetnek izsópot, cickafarkat, kokárdavirágot, különböző varjúháj fajtákat vagy éppen sudárzsályát, levendulát. Emellett elterjed a füge, a gránátalma, valamint néhány vadgyümölcs, például a galagonya, a som vagy a bodza is.
Mivel minden kert más adottságokkal rendelkezik, most egy kicsit mindenkinek kísérleteznie kell, hogy mi és hogyan bírja az adott kert körülményeit. Érdemes különböző érési idejű és típusú gyümölcsfákat telepíteni, a meggy és a mandula például egész jól szerepel szárazságtűrés szempontjából. A veteményeskert a több héten át tartó aszályban igényli az öntözést, emellett itt a fajták közül érdemes mindig a betegségeknek ellenállókat választani, hiszen a növényeket így is elég nagy stressz éri
– nyilatkozta a szakember.
Az edényes növények közül kiemelendő az enciánfa és a leander, de terjed az üröm, a hamvas és a tollas cipruska. Az apró termetű sárga pipitér, a tengerparti pázsitszegfű, a pünkösdi szegfű, a szürke kutyatej, valamint pálmaliliomokkal is egyre gyakrabban találkozhatunk a kertekben.
Ezek a növények vehetik át a kukorica helyét a szántóföldeken
Néhány napja írtunk róla, hogy az utóbbi másfél évtized tapasztalatai alapján az ország jelenetős részén már nem éri meg kukoricával foglalkozni a klímaváltozás következtében. A tengerinek egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleg és elegendő csapadék kell, ezért a hazai kukoricatermesztés visszaszorulását gyorsíthatják a mostanihoz hasonló aszályos, forró időszakok.
A klímaváltozás miatt a szóban forgó területeken előtérbe kerülhetnek a kalászos gabonák, például a búza és az árpa, vagy az idén szintén megviselt, de a kukoricánál ellenállóbb napraforgó.
A búza alapvetően igénytelenebb növény, viszonylag egyszerűen termelhető, valamint a mostani terményárak mellett közepes terméshozammal is képes profitot hozni.
A kukoricával és a napraforgóval kapcsolatban több kockázat merül fel, a búza viszont ellenálló növény. Az esőnek is előbb-utóbb meg kell jönnie, példátlan lenne, ha szeptember végéig sem esne elegendő csapadék. Éppen ezért arra számítok, hogy a búza vetésterülete megnő a korábbi évekhez képest
– nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség alelnöke, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Befuthat a cirok is
A búza és a napraforgó mellett a kukorica egyik alternatívája lehet a cirok is, hiszen jól helyettesíti a tengerit, azonban annál sokkal jobban tűri a meleget és a csapadékhiányt.
Dél-Európában a kukorica helyén egyre jobban terjed a termesztése. Az olasz és francia gazdák tapasztalatai is jók a növénnyel, aminek lassan kiépül a piaca is a kontinensen.
Afrikában szemestakarmányként széles körben elterjedt a növény. Emellett hasznosítható az emberi élelmezésben is a jó beltartalmi értékei miatt.
