Szinte teljesen eltűntek a háztáji gazdaságok

Jelentősen visszaesett az olyan hagyományos háztartások száma, ahol még foglalkoznak haszonállatokkal. A kisebbek helyét nagyobb gazdaságok veszik át. A növénytermesztés viszont terjedni kezdett.


Lejtmenetben a hagyományos állattartó életforma

Sokan eljátszanak a gondolatával, néhányan bele is kezdenek, de szembesülve a valósággal, elhanyagolható azok száma, akik valóban folytatják. Sok helyen még zöldség-gyümölcstermelésre sem használják a kiskerteket

- idézi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK) a háztáji állattartással kapcsolatosan az Agrárszektor.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is jelentősen visszaesett az állattartók száma az utóbbi időszakban. 2020-ban 117 ezer gazdaságot tartottak számon hazánkban, 2010-ben azonban még több mint a dupláját. Különösen az öt állategységnél kevesebbel gazdálkodók száma csökkent, amíg a száz egységnél több állatot tartók létszáma nőni tudott. A hazai állattállomány mérete azonban az elmúlt tíz évben stagnált (két éve 1,9 millió állategységnek megfelelő állományt regisztráltak). Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok száma pedig 72 százalékkal csökkent az említett időszakban.

Inkább növény, mint állat

Az állattartókkal ellentétben 28 százalékkal gyarapodott a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott gazdaságok száma az előző évtizedben. Ezt azzal magyarázza a portál, hogy a gazdaságkategóriák közül ez a legkevésbé munkaerőigényes. Az állattartás és a kertészet több fizikai munkát követel.

A kisebb, háztáji gazdaságok eltűnése a mezőgazdasági termelés koncentrálódását hozta. Ezt bizonyítja, hogy tíz év alatt 70-ről 53 százalékra csökkent a kisebb, négyezer eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok aránya.

Sok bajjal jár a háztáji állattartás

Néhány évtizede ritkának számított, ha egy falusi háztartásban nem fordultak elő haszonállatok. Manapság azonban szinte teljesen eltűntek a szárnyasok, a sertések, a tehenek, esetleg a birkák a lakóházak környékéről.

Az olyan esetek is szaporodnak az elmúlt években, melyekben a jelenleg hatályos jogszabályokkal szembe menve a települési- és településkörnyéki állattartás korlátozását célozzák, különböző indokokra hivatkozva. (…) Nem csupán a kiemelt üdülőkörzetek környékén, de egyéb településeken is egyre gyakoribb ez a jelenség

- közölte a NAK.

Ennek egyik okát abban látja a Kamara, hogy a városból a vidékies környezetbe költöző emberek számára az állattartással járó tényezők zavaróak lehetnek, ezért betiltanák, vagy újraszabályoznák a területet.

Emellett a haszonállatok tartása manapság szigorú szabályokhoz között, aminek sok vidéki háztartás nem tud megfelelni. Ráadásul nem is könnyű állatot tartani. Továbbá általánosságban az sem jelenthető ki a napjainkban, hogy olcsóbb egy élelmiszer, ha magunknak termeljük meg – sorolta a háztáji állattartás visszaszorulásának okait az Kamara.

The Conversation

Ne hagyd ki!