Olaj és fehérje is kimondottan nagy mennyiségben vonható ki csillagfürtből. Ezen folyamatokat új technológiák is segítik. Növényi fehérjékre igen nagy a kereslet Európában. Mindezek miatt felpöröghet a növény termesztése a kontinensen.
Egyre többen termeszthetnek csillagfürtöt a kontinensen
Tartósan magas maradhat a kereslet növényi fehérjékre Európában (is). Emiatt egyre nagyobb figyelem fordul a csillagfürtre (Lupinus), hiszen meglehetősen könnyen és alacsony ráfordítással termeszthető (kevés vizet és műtrágyát igényel). A szárazanyagtartalma 90 százalékban fehérje, a magjaiból pedig olaj nyerhető.
A csillagfürtben lévő lehetőségeket elsősorban egy ausztrál cég készül kiaknázni. Ők az európai piacokra is betörtek a közelmúltban. Az Agroinform megjegyzi, a nyugat-ausztráliai székhelyű Wide Open Agriculture (WOA), a növényből kivonható olaj és fehérje legnagyobb termelője globálisan.
Ők vásárolták fel némrégiben a német Prolupin vállalatot, amely üzemmel és saját feldolgozási szabadalmakkal is rendelkezik a csillagfürtszektorban. Az európai cég izolátumok előállítása mellett például egyedi technológiával ossza szemfrakciókra a csillagfürt magjait. Az üzem „Luve” márkanéven forgalmazza a termékeit elsősorban tejtermékek és joghurtok helyettesítőihez.
Átalakult a hazai máktermesztés
Egyébként itthon inkább a máktermesztés van fellendülőben. Jellemzően jövedelmezőbb étkezési mákot termeszteni, mint iparit, ezért manapság inkább az előbbivel foglalkoznak a magyar termelők. Az elmúlt évek másik lényeges változása pedig az az ágazatban, hogy egyre többen vetik a mákot ősszel, nem pedig tavasszal. Ennek az oka leginkább az, hogy az őszi fajtáknál általában nagyobb a termésbiztonság és a terméshozam. Mindezek a változások hozzájárultak ahhoz, hogy amíg néhány éve nagyjából 8 ezer hektáron termesztettek mákot Magyarországon, az idén körülbelül 15 ezren.
A mák felvásárlási ára stabilnak nevezhető évek óta, mert nem mutat nagy ingadozásokat szemben a többi agrártermék árával. A népszerűsége azzal is magyarázható, hogy a repce termesztése egyre nehezebb és sok termelő próbálkozik a repce helyett különböző alternatív növényekkel úgy, hogy közbena vetésforgót is képesek megtartani. A mák ugyan még nincs benne a vetésforgóban és nem lesz képes kiváltani a repcét, mert csak kis szeletet hasít ki a mezőgazdaságból. (…) A hazai termesztők elsősorban exportra termelnek. Az elmúlt időszak nagy változásokat hozott, mert addig az orosz és az ukrán piac volt a két felvásárló ország, de a jelenlegi helyzetből kiindulva Nyugat-Európa lett a mák célpontja
- idéztük Szalka Jánost, a Sotiva Kft ügyvezető igazgatóját néhány napja.
A külföldi konkurenciával is birkózik a hazai máktermesztés
Az ipari mák termőterülete azután kezdett csökkenni Magyarországon, miután megszűnt a növény gyógyszerészeti célú feldolgozása, így a stabil felvevőpiaca is, így sokan hagytak fel a termesztésével. Azonban az étkezési mák kereslete manapság igen kedvező, igaz a magyar termelőknek versenybe kell szállniuk a szlovák és a török importmák jellemzően nyomott árával. A máktermesztés munka- és költségigényes, ami meglátszik az árszintjén is.
A manapság Magyarországon termelt mák ízintenzitásban és olajtartalomban elmarad a XX. században termesztett hazai fajtáktól. Ennek az az oka, hogy az Unió szigorú szabályokhoz köti a máktermesztést, hiszen a belőle kinyerhető ópium önmagában veszélyes kábítószer, ráadásul abból készül a heroin is.
Emiatt az EU bejelentéskötelessé tette a máktermesztést, valamint az államszövetség területén kizárólag olyan mákot lehet vetni, melyből csak csökkentett mennyiségű ópium nyerhető ki.
Így nem meglepő, hogy igen szigorúak a máktermesztésre vonatkozó szabályok. Például azt is be kell jelenteni, hogy mely táblákon termesztik a gazdák a növényt. A szakhatóság munkatársai pedig évente többször ellenőrzik a termelést.
