Egyre kisebb területen rentábilis a kukoricatermesztés Magyarországon

Felgyorsulhat a kukoricatermelés visszaszorulása a hazánkban az idei aszály miatt. A korábbiaktól eltérően 300-400 ezer hektáron már nem termelhető igazán eredményesen Magyarországon a tengeri. A szántóföldi termőterületeink 6-8 százalékát kitevő növény helyét a búza, a napraforgó, illetve a cirok veheti át.


Nem bírja az aszályt a kukorica

Az utóbbi másfél évtized tapasztalatai alapján az ország egy jelenetős részén már nem éri meg kukoricával foglalkozni a klímaváltozás következtében. Egyre több a gyenge termést hozó esztendő ezeken a tájakon. A kukorica számára egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleg és elegendő csapadék kell, ezért a hazai kukoricatermesztés visszaszorulását gyorsíthatják a mostanihoz hasonló, egyre gyakoribb, forró, aszályos időszakok – írja a Portfolio.

Összességében mintegy 300-400 ezer hektárnyi hazai termőterület lehet, ahol a korábbi évtizedekben még sikerrel lehetett kukoricát termeszteni, mára azonban már nem ígér jó megtérülést a termelőknek ez a növény. A gazdák látják ezt, és lassan maguk is feladják a kukorica termesztését, a Jászságban és a Tiszántúl egyes részein például már elvétve lehet ezt a növényt látni

– nyilatkozta Raskó György agrárközgazdász.

Az agrárközgazdász szerint a leépülés folyamata a következő években tovább gyorsulhat. Az nem valószínű, hogy egész Magyarország alkalmatlanná válna a kukoricatermesztésre, de a legmostohább területeken biztosan fel kell adni a növény termesztését.

Az állandó problémákkal küzdő régiók nagyjából 6-8 százalékát jelentik a teljes hazai szántóföldi művelésre alkalmas földeknek. Ebben a szezonban Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye aszállyal leginkább érintett vidékei közül is több örökre búcsút mondhat a kukoricának. Az ország más részein azonban - például a Dunántúlon, különösen annak északnyugati részén - nagyon jó termést takaríthatnak a gazdák.

Ezek a növények válthatják a kukoricát

A klímaváltozás miatt a szóban forgó területeken előtérbe kerülhetnek a kalászos gabonák, például a búza és az árpa, vagy az idén szintén megviselt, de a kukoricánál ellenállóbb napraforgó.

A búza alapvetően igénytelenebb növény, viszonylag egyszerűen termelhető, valamint a mostani terményárak mellett közepes terméshozammal is képes profitot termelni. Emellett minden arra mutat, hogy a magas terményárak megmaradnak jövőre is.

A kukoricával és a napraforgóval kapcsolatban több kockázat merül fel, a búza viszont ellenálló növény. Az esőnek is előbb-utóbb meg kell jönnie, példátlan lenne, ha szeptember végéig sem esne elegendő csapadék. Éppen ezért arra számítok, hogy a búza vetésterülete megnő a korábbi évekhez képest

– mondta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség alelnöke, a Hajdú-Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Az elmúlt években jellemzően 900-950 ezer hektáron termeltek búzát Magyarországon. Az említett okok miatt azonban jövőre a vetésterületének a mérete meghaladhatja az egymillió hektárt.

A cirok is befuthat

A búza és a napraforgó mellett a kukorica egyik alternatívája lehet a cirok is, hiszen jól helyettesíti a tengerit, azonban annál sokkal jobban tűri a meleget és a csapadékhiányt.

Dél-Európában a kukorica helyén egyre jobban terjed a termesztése. Az olasz és francia gazdák tapasztalatai is jók a növénnyel, aminek lassan kiépül a piaca is a kontinensen.

Afrikában szemestakarmányként széles körben elterjedt a növény. Emellett hasznosítható az emberi élelmezésben is a jó beltartalmi értékei miatt.

The Conversation

Ne hagyd ki!