Nem az a kérdés, hogy csökken-e a kukorica vetésterülete hazánkban idén a tavalyi aszály nyomán, hanem az, hogy mennyivel. Nagy a bizonytalanság a szektorban, hiszen az is kérdéses, mi lesz az önellátással, ha tartósan kisebb marad a kukorica területe.
Számháború a kukoricapiacon
Szakértők szerint idén jelentősen csökkenhet a kukorica vetésterülete tavalyhoz képest. A visszaesést 25-30 százalékra saccolják, de pontosabb értéket legkorábban május közepén, a vetési szándékok felmérése, valamint a területalapú támogatások igénylésének összesítése után lehet mondani.
Tavaly az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 1,053 millió hektár vetési szándékról számolt be, azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a betakarított területet 819 ezer hektárban határozta meg. Igaz, a hivatal júniusi felmérése még 983 ezer hektár kukorica-vetésterületről szólt, de ősszel azt közölték, hogy 230 ezer hektár tengerit kellett lesilózni, mert az aszály kizárttá tette a termést.
A Gabonaszövetséghez befutó információk alapján korábban 750 ezer hektáros vetésterületet valószínűsítettünk, most ezt tartjuk rosszabb esetnek, mert azóta olyan hírek érkeztek, hogy fogynak a vetőmagok, így reménykedünk abban, hogy a 800 ezer hektárt is meghaladhatjuk. (…) Mivel a belföldi igények kielégítéséhez 4,5 millió tonnára van szükség, normál termés esetén a 800 ezer hektár pedig ehhez elég
- nyilatkozta Pótsa Zsófia, a gabonakereskedőket, -feldolgozókat és takarmánygyártókat képviselő szervezet főtitkára a VG-nek.
Hozzátette, ha idén visszatér a tavalyihoz hasonló aszály, vagy tartósan 700-750 ezer hektár körüli marad a vetésterület, az gondot jelent az ország önellátására nézve is kukoricából.
Kukorica helyett szója a takarmányozásban? Csak óvatosan!
A tavalyi aszály Európában és Észak-Amerikában is megviselte a kukoricatermést, ezért több állattartó gazdánál – gazdasági okok miatt – nagyobb szerephez jutott a szója a húsmarhák abraktakarmányában. Azonban a kutatók több dologra figyelmeztetnek a szójababbal való etetéssel kapcsolatban.
A szójabab magasabb energiaértékkel rendelkezik mint a kukorica, a jelentős olajtartalma miatt, valamint jó fehérjeforrás is lehet a szarvasmarháknak. Azonban Karl Hoppe, az Észak-Dakotai Állami Egyetemen kutatója szerint nem tudnak belőle sokat enni a marhák, mert befolyásolja az emésztésüket.
Számításaik szerint körülbelül 7 százalékra kell korlátozni a zsírtartalmat a takarmányban. Visszaszámolva pedig 0,75-1,12 kg szójabab/állat/nap lehetne a felső határ a húsmarhatakarmányban.
Hozzátette, a szójababot pörkölés, hőkezelés nélkül nyersen és egészben is lehet etetni. Azonban érdemes tesztelni, mit eszik szívesen az állomány. Emellett elengedhetetlen a szója beltartalmi vizsgálata. Például tavaly Észak-Dakotában az aszály miatt a szójababszemek kisebbek lettek, ezért magasabb lehet a fehérje- és kevesebb az olajtartalmuk. Továbbá a termelőknek ajánlott megvizsgálniuk a szójabab penészgomba- és mikotoxin-szennyezettségét is.
