A kukorica magas hazai ára fékezi az exportját és növeli az importját. Az aszályos időjárás miatt szükség is van a tengeri behozatalára, hiszen az idei termés biztosan nem fogja fedezni a magyar igényeket. Mindemellett visszaszorulóban van a kukoricatermesztés hazánkban, a helyére a szántóföldeken azonban több „jelentkező” is akad.
Nagyon kevés kukorica terem az idén hazánkban
3,1-3,5 millió tonnára becsülik idén az itthon megtermett kukorica mennyiségét a szakértők. Ezzel szemben évente nagyjából 4-5 millió tonna tengerit használunk fel idehaza. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára nem emlékszik olyan évre, amikor a szükséges mennyiséget ne termelte volna meg az ország – írja a VG.
2-2,5 millió tonna kukoricát igényelnek éves szinten a hazai etanolgyárak. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosít az ország, humán fogyasztásra 200 ezer tonnára van szükség. Ez összesen 4-4,5 millió tonna, azonban kalkulálni kell az átmenő készletekkel, a vetőmagként felhasznált mennyiséggel és a veszteséggel is.
Nem követjük a nemzetközi piacot
Hazánkban a terményárak jellemzően nem követték a világpiaci árakat a közelmúltban. A nagyobb gabonatőzsdéken jelentős árkorrekció volt az elmúlt hónapokban, itthon azonban nagyjából stabil például a tonnánként 140 ezer forint körüli búzaárszint. Ettől nem igazán akarják olcsóbban adnia a terményt a gazdák. Éppen ezért nagyjából havi 100 ezer tonna – javarészt ukrán – olcsóbb kukorica érkezik az országba, ami viszont nem törte le a hazai árszintet. Azonban Pótsa Zsófia szerint így is bizonytalan, hogy lesz-e elegendő import, amellyel fedezni lehet a magyarországi igényeket.
Búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra egyébként exportbejelentési kötelezettség él a hazánkban, de a gyakorlatban eddig nem korlátozták a kiszállítást. Viszont ettől függetlenül is elenyésző a gabonaexport, ami egyértelműen a hazai magas árakkal magyarázható.
Búzából pedig rendelkezik exportárualappal az ország. A termés idén 3,8-4,1 millió tonna között volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így nagyjából egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség. Igaz, ez a volumen is alatta marad az elmúlt évek átlagának, ami 2,7 millió tonna körül alakult.
Nem bírja az aszályt a kukorica
Augusztusban írtunk róla, hogy az utóbbi másfél évtized tapasztalatai alapján az ország egy jelenetős részén már nem éri meg kukoricával foglalkozni a klímaváltozás következtében. Egyre több a gyenge termést hozó esztendő ezeken a tájakon.
A kukorica számára egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleg és elegendő csapadék kell, ezért a hazai kukoricatermesztés visszaszorulását gyorsíthatják az ideihez hasonló, egyre gyakoribb, forró, aszályos időszakok. Az nem valószínű, hogy egész Magyarország alkalmatlanná válna a kukoricatermesztésre, de a legmostohább területeken biztosan fel kell adni a növény termesztését.
