Sok takarmány-kukoricán ülnek a gazdák

A jelek szerint több hazai kukoricatermelő ül a készletein a magasabb felvásárlási árakra várva. A keresleti oldalról viszont magyar cégek arra figyelmeztetnek, hogy jobban megérheti nekik külföldről beszerezni a tengerit a magas hazai árak miatt. Így aztán könnyen a magyar termelőkön maradhat a termény.


Könnyen a gazdákon maradhat a drága kukorica

A közelmúltban készült el Kelet-Közép-Európa legnagyobb takarmánykeverő üzeme Nyírmadán. Az létesítmény évi 400 ezer tonna táp előállítására képes. Erről Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonosa tájékoztatta a Világgazdaságot.

Az ország legnagyobb baromfitermelő integrációja idén 60 százalékban fogja kihasználni az üzem kapacitását, két év múlva járathatja csúcsra a termelést. Az ott gyártott termékeket ráadásul teljes mértékben a saját integrációjában fogja felhasználni a Master Good. Ez a mennyiség egyébként az ország éves tápigényének több mint tíz százaléka. Az ott készült baromfitápokhoz ráadásul nagyjából évi 200 ezer tonna kukoricára lesz szükségk.

Egy ilyen termelési volument nem lehet a piac bizonytalanságára rábízni, főleg arra nem, hogy éppen a világpiacon az érvényes kukoricaáraktól miért és hogyan tér el, 5–10 százalékban felfelé a magyar kukorica ára

– nyilatkozta Bárány László. A szakember emellett arról is említést tett, hogy ők az alapanyagot már a betakarítás előtt lekötik. Ez a módszer azonban nem egyezik a termelői elvárásokkal. A gabonatermesztők ugyanis az utóbbi 3–4 évben azt tapasztalták, hogy a betakarításkor elinduló terményárak valahol 20–25 százalékkal feljebb álltak meg.

„Közel negyven éve foglalkozom gabonafelvásárlással, de nem emlékszem olyanra, hogy Magyarországon a fizikai piacon drágább lett volna a termény, mint a párizsi tőzsde, a MATIF jegyzése. (…) Márpedig a kukorica, a búza, a repce esetenként 10–15 euróval felette volt a MATIF-árnak, holott azt szokták mondani, hogy a gabona reális fizikai ára a MATIF-ár, mínusz logisztikai költség, amire tonnnánként 20–25 eurót szokás számolni”

– mondta az üzletember.

A Master-Good olyan piaci forrásokat keres, ahonnan hosszú távon biztosítani tudja a szükséges kukorica- és búzamennyiség 30–35 százalékát. Ilyen lehetőségeik 2021-ben az importpiacon voltak.

„Tavaly a 120 ezer tonna kukoricából 34 ezret vettünk meg Szlovákiából, jellemző módon 25–30 euróval olcsóbban, mint amennyiért a magyar fizikai piacon meg lehetett venni. És megvettünk több mint 26 ezer tonna takarmánybúzát, és az összes évi 10 ezer tonna mennyiségű repceigényünket 100 százalékban, szintén 30–40 euróval olcsóbban, mint a magyar piacon”

– tájékoztatta a portált Bárány László.

Mi vezethetett idáig?

A Világgazdaság szerint ez a helyzet úgy alakulhatott ki, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés utolsó néhány évében jellemzőek voltak a magas árak. Emiatt a termelők jelentős anyagi tartalékokkal rendelkeznek. Ez pedig nagy tárolókapacitással párosul az esetükben. Ezért nem sürgős nekik, hogy értékesítsék a terményeiket.

A portál Reng Zoltánt, a Hungrana Kft. vezérigazgatóját is idézi a témában. A szakember január végén beszélt arról az Agromashexpon, hogy kukoricából legalább 400 ezer tonna jöhet be az országba annak ellenére is, hogy itthon megközelítőleg 1,5 millió tonnányi exportárualap áll a rendelkezésre. Azt viszont egyelőre nem akarják piacra dobni a magasabb árak reményében.

Példaként hozta fel, hogy októberben csak 80 ezer, 2020 azonos hónapjában viszont 300 ezer tonna kukorica hagyta el az országot. A tengeri hazai ára a nemzetközi árszintnél magasabban áll, így a gyenge exportteljesítmény még néhány hónapig megmaradhat.


The Conversation

Ne hagyd ki!