Az április végi és májusi kedvezőbb időjárás következtében a belvízzel borított területek aránya jelentősen csökkent. A legtöbb helyen rá lehetett menni a földekre, így a gazdák megfelelő ütemben haladhattak a tavaszi munkákkal - derül ki az AKI összefoglalójából.

A korábbi hűvös, helyenként fagyos tavaszi időjárás miatt a növényekről általánosságban elmond-ható, hogy körülbelül kéthetes késésben vannak az erre az időszakra jellemző fejlettséghez képest.

A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2021-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 66 ezer hektár volt, ennek közel fele az Észak- és Dél-Alföld régióban található. A legnagyobb tavaszi vetésterülettel Békés (227,7 ezer hektár), Hajdú-Bihar (184,0 ezer hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (181,5 ezer hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (175,9 ezer hektár) számoltak, egyenként mintegy 8,5–11 százalék részesedéssel. A megyék többségében a tavaszi munkák a végéhez közeledtek május közepére.

Behozott lemaradás

A tavaszi gabonafélék vetése az előirányzott terület 92,5 százalékán fejeződött be 2021. május 14-ig, kis lemaradásban az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes gabonafélék vetése a köles, a szemes cirok, a hibrid kukorica és a pohánka kivételével elérte vagy meghaladta a 90 százalékot május 14-én.

A tavaszi árpa 32,2 ezer hektárnyi tervezett területén a vetési munkák 99,6 százalékát már elvégezték. A zab vetésterülete 24,9 ezer hektár az idén, Zala és Heves megye kivételével a gazdák teljes egészében végeztek az előirányzott munkákkal. A szemes cirkot 22,6 ezer hektáron tervezték vetni, a jelentés időpontjáig 18,8 ezer hektáron fejeződtek be a tavaszi mező-gazdasági munkák.

A tavaszi búza 8,3 ezer hektáros előirányzott területének 98,9 százalékán, a hibrid kukorica 27,7 ezer hektáros tervezett területének 84,0 százalékán végezték el a vetést a vizsgált időpontban.

A jelentés időpontjában, közel 94,3 százalékos készültségnél a kukorica vetésterülete 938,4 ezer hektár körül alakult. A kukorica tervezett 994,7 ezer hektár vetésterületének 24,9 százaléka az Észak- Alföld, 21,6 százaléka a Dél-Alföld és 20,2 százaléka a Dél-Dunántúl régióban található . A napraforgó vetése a befejezéshez közeledik, 96,2 százalékon állt, bevetett területe 626,5 ezer hektár, ami 24,5 ezer hektárral kevesebb a tervezettnél. A vetésterület harmada az Észak-Alföldön (32 százalék), a negyede pedig a Dél-Alföldön helyezkedik el (22,2 százalék).

Borsótól a zöldségekig

A jelentések adatai alapján a tavaszi takarmány-borsó vetésterülete 4,3 ezer hektár, melynek egyharmada az Észak-Alföldön terül el. A szója tervezett területe 57,3 ezer hektár, vetését 50,9 ezer hektáron fejezték be május 14-ig.

A burgonya tervezett vetésterülete 8,7 ezer hektár volt 2021-ben és a május 14-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés a végéhez közeledett. Zala megyében a burgonyával bevetett terület némileg meghaladta az előirányzott terület nagyságát.

A lucerna telepítése a 2021-es évre tervezett 63,3 ezer hektáros területen majdnem befejeződött, készültsége országos szinten 90 százalék körüli vagy afeletti.

A cukorrépa területe 12,3 ezer hektár, melynek 99,7 százalékán fejezték be a vetést május 14-ig.

A főbb cukorrépa-termesztési körzetek a Dél-Dunántúlon (32,6 százalék), a Közép-Dunántúlon (23,1 százalék), és a Nyugat-Dunántúlon (17,3 százalék) terülnek el.

A zöldségfélék területe a jelentések szerint várhatóan 54,2 ezer hektár lesz, melynek több mint harmada Hajdú-Bihar megyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 27,6 ezer hektárt, a zöldbor-sóé 17,7 ezer hektárt tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat a legnagyobb mértékben (100, illetve 99,8 százalékos arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetés-területe 3,9 ezer hektár lesz, amely főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyére koncentrálódik. A jelentések szerint a vetés 70,3 százalékát fejezték be május közepéig.


The Conversation

Friss

Fotó:Shutterstock

Nocsak, ha jön az ellenőr, mindjárt édesebb lesz a must?

A hatóságok a szőlőszüret folyamán - a korábbi évekhez hasonlóan - idén ismét ellenőrzést végeznek a borászati üzemekben. A cél a helyes szüreti gyakorlat kialakítása: az ellenőrök a szőlőfelvásárlások során a tisztességes piaci gyakorlatot vizsgálják - jelentette be az Agrárminisztérium közleményében Feldman Zsolt államtitkár.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!