Kukoricalisztből vagy kukoricadarából készülő kásás étel a puliszka. A hagyományosan köretként fogyasztott eledel az elmúlt évtizedekben szinte eltűnt a magyar gasztronómiából. Pedig a fogyasztásának számos pozitív hatása van az egészségre. Például erősítheti a szívet, valamint segíthet a stressz leküzdésében is.
Őseink étele volt, mára megfeledkeztünk a puliszkáról
A magyar gasztronómiában az 1600-as években bizonyítottan jelen volt a puliszka. Eredetileg hajdinából készítették, viszont manapság a kukoricaliszt vagy kukoricadara az alapja. Amíg hazánkban az előző évtizedekben visszaszorult a fogyasztása, Erdélyben továbbra is népszerű fogás.
Puliszka készítésekor a kukoricalisztet sós vízben vagy tejben megfőzik. A víz vagy a tej mennyiségétől függ, hogy az étel végül kemény, félkemény vagy híg lesz. Fogyasztják ebédkor köretként főételekhez, vagy egyes vidékeken például cukorral, fahéjjal vagy lekvárral reggelire vagy vacsorára. A Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, hogy az alacsony kalóriatartalmú étel az olasz gasztronómiában polentaként ismert.
Roppant egészséges
A puliszka fogyasztása kedvező hatással lehet az egészségre. A kukoricaliszt vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Bővelkedik B- és E-vitaminban, foszforban, magnéziumban, cinkben és káliumban, valamint számos telített zsírsavat, illetve rostot tartalmaz.
A kukorica vizelhajtó és gyulladáscsökkentő hatással is bír. A benne lévő B-vitamin miatt segíthet a stressz kezelésében, és kedvezően hathat az idegrendszer és az izmok működésére. Csökkentheti az érelmeszesedés és a szívroham kockázatát, segítheti a sejtek megújulását, valamint a benne lévő kálium védheti szívünk egészségét. Kiváló antioxidáns, mely segítheti a zsírlebontást és az emésztést, továbbá hozzájárulhat a vércukorszint szabályozásához.
Segíthet az immunrendszer megerősítésében és a vastagbélrák megelőzésében. Jó hatással lehet a közérzetünkre, a hangulatunkra, valamint A-vitamin tartalmának köszönhetően enyhítheti a megfázás tüneteit. Mindemellett biztosíthatja a megfelelő mennyiségű folsavat a várandós nőknek.
Kutatás bizonyítja, hogy megfelelő étrenddel csökkenthető a stressz
Egy kutatásban 18 és 59 év közötti, jellemzően rostszegényen táplálkozó személyeket vizsgáltak, összesen 45 főt. Őket két csoportra osztották, majd az egyik társaságnak a táplálkozási piramist követő étrendet szabtak meg, a másiknak pedig úgynevezett pszichobiotikus ételeket írtak elő. Ez utóbbi nagy mennyiségben tartalmazott prebiotikus és fermentált élelmiszereket (például savanyú káposztát, kefirt vagy kombuchát), valamint gabonaféléket, hüvelyeseket és rostokban gazdag ételeket.
A kutatás eredménye az lett, hogy mindkét csoport javulást észlelt az alvás tekintetében, azonban a pszichobiotikus étrendet fogyasztóknál csökkent a stressz mennyisége és az intenzitása is.
