A takarmánycirokot évtizedek óta termesztik hazánkban, azonban a rendszerváltás után szinte eltűnt a hazai szántóföldekről. Az utóbbi években azonban növekszik a vetésterületeinek a mérete, mely elsősorban a jó beltartalmi értékeinek köszönhető, valamint annak, hogy a kukoricánál jobban tűri a meleget és a szárazságot.
A takarmánycirok is labdába rúghat a kukorica helyett
Néhány napja írtunk róla, hogy a kukorica egyenletes, érlelő, de nem túl forró nyári meleget és elegendő csapadékot igényel a fejlődéshez, ezért a hazai kukoricatermesztés visszaszorulását felgyorsíthatják a mostanihoz hasonló, egyre gyakoribb, forró, aszályos időszakok.
A búza és a napraforgó mellett a kukorica egyik alternatívája lehet a cirok is, hiszen jól helyettesíti a tengerit, azonban annál sokkal jobban tűri a meleget és a csapadékhiányt.
Dél-Európában a kukorica helyén egyre jobban terjed a termesztése. Az olasz és francia gazdák tapasztalatai is jók a növénnyel, aminek lassan kiépül a piaca is a kontinensen.
Afrikában szemestakarmányként széles körben elterjedt növény. Emellett hasznosítható az emberi élelmezésben is a jó beltartalmi értékei miatt.
Van múltja a ciroknak hazánkban
A rendszerváltás előtt elterjedt haszonnövény volt a cirok hazánkban, a 90-es években azonban egyre kevesebb helyen vetették. Az elmúlt években azonban terjedőben van a ciroktermesztés Magyarországon: tavaly nagyjából 50 ezer hektáron foglalkoztak a növénnyel – írja az Agrárszektor.
A Haszon.hu információi szerint ugyan az idei szélsőségesen aszályos és forró időjárás hazánk egyes területein a cirokot sem kímélte, azonban a kukoricánál így is ellenállóbb növényről beszélhetünk. A ciroknak a tengerinél jóval kisebb a vízigénye, valamint nagyon jó a szárazságtűrése. Jellemzően akkor is jól érzi magát, amikor a többi növénykultúrát már megviselte a szárazság.
A cirok néhány előnye
A cirok előnye az is, hogy a kukoricához képest jóval kevesebb növényvédő szerre van szükség a termesztése során, a vetés utáni gyomirtózás az, ami fontos. Ha nincs tetűfertőzés, amire bizonyos időszakokban - például szárazság idején - érzékeny a növény, akkor nem kell növényvédelemre költeni, és ezen az éghajlaton egyelőre nincs olyan gombás vagy baktériumos betegség, ami komoly kockázatot jelenthet. A klímaváltozás azonban változtathat ezen
- idézi dr. Palágyi Andreát, a Gabonakutató Nonprofit Kft. Cirok Nemesítési csoportvezetőjét a portál.
A szakember kitért arra is, hogy a cirok igen jól tárolja a vizet és hasznosítani tudja a harmatot is. Az egyik cirokféléből, a zöldtakarmányként használt szudánifűből például öntözés nélkül 30-40 tonnát kaszáltak hektáronként a Gabonakutató telephelyén. A szudánifű ráadásul kétszer kaszálható a tenyészidő alatt, így az említett zöldtermés duplája várható.
Optimális időjárási körülményeknél pedig ennek a kétszeresét is tudja adni egy szudánifű hibrid, ha öntözött, jó minőségű talajba vetik. (…) Ami talán visszaveti a ciroktermesztés növekedését, hogy a felvásárló piac még nem eléggé alakult ki, mint ahogy az a kapcsolati rendszer sem, ami segítene abban, hogy a gazda rátaláljon a felvásárlóra/feldolgozóra. Ha messzebbre kell szállítani a cirok termést, az sokaknak már nem éri meg. Ez egy olyan probléma, amit még fejleszteni kell, hiszen a ciroktermesztésben pedig még bőven van növekedési potenciál
– mondta Palágyi Andrea.
