Jegyezzétek meg a nevet: La Niña, azaz "A Lány"

A megszokottnál jóval melegebb és szárazabb az idei nyár Európában, így Magyarországon is. A kontinens háromnegyedén a sokéves átlagtól sokkal kevesebb csapadék hullott a megelőző hónapokban, valamint extrém hőhullámok is súlyosbítják a helyzetet. Elmagyarázták a szakértők, mi okolható a pokoli szárazságért.


Globális, regionális és lokális okai is vannak a szárazságnak

Második éve, hogy a Csendes-óceán keleti medencéjében zajlik egy úgynevezett La Niña (A Lány) jelenség, amely ezúttal csak lassan veszít az erejéből. Ennek általában ellentétes hatással van az időjárásra és az éghajlatra, mint az El Niño-nak. A La Niña ahhoz vezet, hogy az óceán vízhőmérséklete az átlagosnál hűvösebb, így a légkörbe kevesebb nedvesség és telített vízgőz kerül, ami nélkül pedig nincs csapadék – írja honlapján a Klímapolitikai Intézet.

A mi kontinensünk különösen érzékeny az említett nedvességimport szempontjából. Ha elegendő nedvesség jut a mérsékelt övbe, akkor a ciklontevékenység is erőteljesebb, több csapadék hullik Európában is. Azonban, ha kevés nedvesség érkezik a trópusok felől, mint idén és tavaly, akkor a ciklonok, amelyek a csapadékot adják északra, az alacsonyabb szélességek felé tolódnak, és helyüket a száraz, forró időjárást okozó anticiklonok veszik át.

A tartós száraz időjárás másik oka, hogy 2020 második fele óta nem esik elég csapadék és a talaj felső 0-200 cm-es szintje ki van száradva. A növények sem képesek párologtatni, nem jut elég nedvesség a légkörbe.

A nagymennyiségű telített vízgőz hiányzik, így nem tud csapadék kialakulni. Sajnos a telítetlen vízgőz még erős üvegházhatású-gáz is, ami tovább indukálja a hőmérséklet emelkedését, amely megfigyelhető a hőhullámok intenzitásában. A csapadékhiány és a száraz, meleg levegő együttesen intenzív, extrém szárazságot eredményez.

Az extrém szárazság egész Európában problémákat okoz. Az Európai Unió területének közel 45 százalékát fenyegeti súlyos csapadékhiány, így a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály továbbterjedhet és súlyosabbá válhat.

A csapadékhiány hatással van az energia- és az élelmiszer-termelésre is

A folyami erőművek energiatermelése július elejéig számos európai országban alacsonyabb volt a 2015-2021-es átlagnál, különösen Olaszországban, Franciaországban és Portugáliában. Ugyanez a csökkenés igaz a vízenergia-tározók szintjére is, amely többek között Norvégiát, Spanyolországot, Romániát, Montenegrót és Bulgáriát is érinti. Ez a vízhiány az egyes országokban csökkenti vagy felfüggeszti a víz- és termoelektromos energiatermelési műveleteket.

Franciaországban a kukorica, búza és egyéb kalászos növények esetében 80 százalékos terméskiesés tapasztalható.

Magyarországon is hasonlóan kritikus a helyzet, már most 650-700 milliárd Ft kárt okozott az időjárás az agráriumban. A vízhiány és a nagy hőség miatt szinte minden országban csökkenni fog a terméshozam, az előzetes becslések szerint közvetlenül 50-150 milliárd euró kárt okozva a gazdaságnak.

De meddig fog tartani?

La Niña bár gyengül, de előreláthatólag 20-50 százalékos valószínűséggel az egész évben folytatódni fog a Csendes-óceánon. Az Atlanti-óceán középső és szubtrópusi vizeinek hőmérséklete emelkedni kezdett. Remélhetőleg lezárhatjuk a száraz időszakot ősszel vagy télen, és nem fog állandósulni.

The Conversation

Ne hagyd ki!