A nyugdíjtörvény bizonyos esetekben bejelentési kötelezettségeket ír elő, és számos bejelenteni valója van egy nyugdíjasnak is. Ha ezt nem teszi meg, késhet vagy bizonyos idő után akár el is veszhet a nyugdíj. Melyek ezek az esetek? Erről írt Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében.
A nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatok bejelentését a hatóság felhívására tizenöt napon belül kell közölni. A nyugdíjas külön felhívás nélkül is haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugdíjra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.
A bejelentést a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni. Írásban postai úton, személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélkapcsolati Irodájában, valamint a megfelelő űrlapot kiválasztva elektronikusan lehet bejelentést tenni - idézi a Nyugdíjguru hírlevelét a 24.hu.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem fogad el
szóbeli (telefonos) bejelentést, vagy
nem saját kezűleg aláírt (elektronikusan azonosított) bejelentést, vagy
e-mailben írt bejelentést.
Amit be kell jelenteni
- Lakcímváltozás (lakóhely vagy tartózkodási hely vagy levelezési cím változása)
A lakcímváltozás miatt a nyugdíj kifizetési időpontja megváltozhat. Az új kifizetési időpontról az új lakcím szerint illetékes postahivatalnál kaphat a nyugdíjas tájékoztatást. Fontos: a lakcím megváltozását akkor is be kell jelenteni, ha az ellátás kifizetése nem postai úton, hanem bankszámlára utalással történik.
- Számlaszám-változás (azé a pénzintézeti számláé, amelyre a nyugdíjat utalják).
Névváltozás, házasságkötés, az özvegyi nyugdíjra jogosult házasságkötése. A névváltozást az előző név közlése mellett, a változás okának megjelölésével kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére. Özvegyi nyugdíj folyósítása esetén a házasságkötést haladéktalanul be kell jelenteni, mivel ez a tény a már megállapított hozzátartozói nyugellátásra való jogosultságot érintheti.
Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet csak felvenni.
- Közszférában végzett munka.
Ha a nyugdíjas a nyugdíja mellett a közszférában, közszolgálati jellegű jogviszonyban (például közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, költségvetési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban) dolgozik, akkor főszabály szerint a nyugdíja folyósítását a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetik. A kormányzat mentesítő rendelkezése alapján azonban a fenti korlátozás nem vonatkozik a szociális, a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a köznevelési és a szakképzési ágazatokban dolgozó nyugdíjasokra, ők tehát korlátozás nélkül fölvehetik a nyugdíjukat is az illetményük mellett.
- 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás
- Elhalálozás (de csak ha külföldön élt vagy tartózkodott a nyugdíjas): Ha külföldön élt vagy tartózkodott a nyugdíjas, annak tényét és időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös.
Nyugdíj igénylése: így járhatsz a legjobban
2025-ben tovább erősödik az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - írta egy korábbi hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
Az a nyugdíjas, aki idén, 2025-ben megy majd nyugdíjba, minden korábbi évben megállapított nyugdíjjal rendelkezőhöz képest sokkal jobban érezheti magát, hiszen például a 2024-ben megállapított nyugdíjakhoz képest az ő nyugdíját várhatóan 13,6%-kal magasabb valorizációval számítják, miközben a 2024-ben és korábban megállapított nyugdíjak összegét csak 3,2%-kal emelték
