Az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai alapján a váratlan pénzügyi kiadásokkal megbirkózni képtelen uniós polgárok aránya kismértékben csökkent az előző évhez képest: míg 2024-ben a lakosság 30,0 százalékát érintette ez a probléma, addig 2025-ben 29,2 százalékra mérséklődött ez az arány.
Tagországok szerinti bontásban rendkívül nagy különbségek rajzolódnak ki az uniós tagállamok között. Görögországban a lakosság több mint fele, egészen pontosan 50,5 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlanul felmerülő pénzügyi kiadást. Görögországot Lettország követte 43,7 százalékkal, majd Bulgária állt a harmadik helyen 42,4 százalékkal. A lista másik végén Hollandia szerepel, ahol a legalacsonyabb, mindössze 15,3 százalék volt az érintettek aránya. Hollandiát Málta és Csehország követte, mindkét országban egyaránt 18,7 százalékos mutatót mértek. Magyarország 30 százalékos arányával a középmezőnyben szerepel, kicsit az EU-s átlag felett.

Az Eurostat kiemeli, hogy a váratlan események kezelésének képessége nagymértékben hozzájárul a biztonságérzethez, ezáltal pedig közvetlenül befolyásolja az életminőséget is. A gazdasági biztonság – amely magában foglalja mind a váratlan pénzügyi kiadások fedezésének képességét, mind a rendszeres fizetési kötelezettségek teljesítését – mellett az életminőség másik meghatározó tényezője a fizikai biztonság, beleértve a bűnözés és az erőszak elleni védelmet.
Egy hirtelen bekrepált telefon, egy előre nem látott orvosi költség vagy egy váratlan autójavítás bárkit kellemetlen helyzetbe hozhat. A nőket és a férfiakat hasonló gyakorisággal érik ilyen kiadások, a következmények azonban korántsem egyformák.
A Cofidis és az NRC nyáron készült felmérése szerint a nők pénzügyileg és lelkileg is jóval sérülékenyebbek ezekben a helyzetekben. Ennek egyik legfontosabb oka a jövedelmi és megtakarítási különbség.
A férfi válaszadók közel harmada havi nettó 400 ezer forintnál többet keres, a nőknél mindössze minden tizedik jut el erre a szintre. Még nagyobb az eltérés a tartalékoknál: a nők fele egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, miközben a férfiak háromnegyedének van félretett pénze.
A felmérés szerint minden ötödik nő úgy érzi, semmilyen módon nem tudná előteremteni egy hirtelen jött kiadás összegét. A férfiaknál csak minden tizedik gondolkodik így. A különbség azért is súlyos, mert egy váratlan költség hatása a nőknél jóval tovább tarthat. Közel ötödük szerint még fél év elteltével is érezhetően megterhelte a családi költségvetést az adott kiadás, a férfiaknál ez az arány mindössze 8 százalék.
A pénzügyi nyomás gyorsan lelki teherré válik. Az érintett nők fele komoly stresszről, harmaduk szorongásról számolt be. Az alvászavarok és az egészségügyi panaszok szintén kétszer olyan gyakran jelentkeztek náluk, mint a férfiaknál. A férfi válaszadók harmada úgy nyilatkozott, hogy a váratlan költség nem okozott különösebb problémát, a nőknél csak minden hatodik mondta ugyanezt.
Olvasd el ezt is!


