2025-ben tovább erősödik az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
A magyar öregségi nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. (A számítás pontos menetét és képletét Farkas Andrástól ebben a cikkben foglaltuk össze.)
A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig a nyugdíj-megállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve.
A valorizációs szorzókat minden évben újra meg kell állapítani, hogy tükrözzék a tárgyévet megelőző év országos nettó átlagkeresete nominális növekedési ütemét. A tárgyévet megelőző év így lesz a referencia bérszínvonal éve. (A nyugdíj-megállapítás évében és az azt megelőző évben szerzett, nettósított kereseteket emiatt nem lehet valorizálni, csak a korábbi években szerzett kereseteket.)
A nyugdíj-megállapítás mai eljárásrendje eredményeként a frissen megállapított nyugdíjak értéke a nyugdíj-megállapítás évét megelőző év országos nettó átlagkeresete nominális növekedését tükrözi a valorizáció révén, ezért egy friss nyugdíj többé-kevésbé igazodik a bérszínvonalhoz.
Minél később, annál jobban járunk
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül és 2025-ben tovább erősödik az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Az a nyugdíjas, aki idén, 2025-ben megy majd nyugdíjba, minden korábbi évben megállapított nyugdíjjal rendelkezőhöz képest sokkal jobban érezheti magát, hiszen például a 2024-ben megállapított nyugdíjakhoz képest az ő nyugdíját várhatóan 13,6%-kal magasabb valorizációval számítják, miközben a 2024-ben és korábban megállapított nyugdíjak összegét csak 3,2%-kal emelték - írja hírlevelében Farkas András.
Nyugdíj 2025: a legfontosabb változások
Korábban már foglalkoztunk azzal, mi marad és mi változik nyugdíjfronton. A változások:
- Januártól inflációkövető mértékben, 3,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
- 2025 februárjában 13. havi juttatásra az lehet jogosult, aki 2024-ben legalább egy napja, vagyis praktikusan 2024. december 31-én már nyugdíjas volt és 2025 februárjában is az lesz. Utóbbival azok hozzátartozói járnak rosszul, akiknek idős családtagjuk januárban hal meg, eddig ugyanis ilyen esetben az örökösöknek járt a 13. havi nyugdíj.
- Január 1-jétől 140 ezerre emelkedett a méltányossági jogi küszöb, vagyis az ez alatti jövedelemmel rendelkező kérheti a méltányossági nyugdíjemelést havi minimum 3000, legfeljebb 8000 forint összegben.
- Novemberre elvileg tervben van egy nyugdíjprémium is, igaz a költségvetési törvényben jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, amely nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített minimum 3,5 százalékos GDP növekedést. Igaz ettől a kormányzat – ha úgy ítéli meg – eltérhet a nyugdíjasok javára, ahogy 2021-ben meg is történt.
