A magas inflációval képtelenek versenyezni az idén a nyugdíjpénztárak. Kizárólag a magas kockázatú alapok értek el reálhozamot, a többi alapban nem tudták a vagyonkezelők megőrizni a megtakarítások értékét.
Ezért gond a magas infláció
Egyre nehezebben bírják a versenyt az inflációval a hazai nyugdíjpénztárak. Szeptemberben már 5,5 százalékon tetőzött az áremelkedés üteme, a szakemberek pedig novemberre akár 6 százalékos inflációval is számolnak, de decemberre is 5,5 százalék fölötti értéket vár a piac. A korábban rendre reálhozamot termelő nyugdíjpénztáraknak ez az érték már soknak tűnik, írja a Napi.hu.
Az év első kilenc hónapjában az árak emelkedésével egyedül a legnagyobb kockázatot vállaló portfóliók vették fel az iramot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból számolt hozamok alapján 42 hazai önkéntes nyugdíjpénztári alap közül mindössze 14 olyan volt, amelyiknek az árfolyama időarányosan legalább annyival emelkedett, mint a fogyasztói árak.
Nagyobb kockázat
A többnyire növekedési alapnak nevezett, 40 százaléknál magasabb részvényhányadot tartó portfóliók többségénél a hozam meghaladta az inflációt. A pénztártagok legnagyobb része viszont nem ezekben, hanem úgynevezett kiegyensúlyozott alapokban tartja a megtakarítását, amelyek 25-40 százalék közötti arányban tartanak részvényeket. Ezek hozama már alacsonyabb volt, főleg miután a magyar állampapírok árfolyama az idén esett. A kötvényeké több mint 4 százalékkal, ezen belül a leghosszabb állampapíroké csaknem 6 százalékkal ment lejjebb.
Az alapvetően hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 éves és 15 éves (záró vagyonnal súlyozott) nettó hozama 6,23 százalék, illetve 5,91 százalék volt tavaly - közölte korábban az MNB. Ezek 3,87 százalék, illetve 2,49 százalék reálhozamot jelentenek a tagok számára.
A pénztárak teljesítményét összegző táblázatot ITT megtaláljátok.
