2023-ban 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,5 százalékpontos növekedés mellett a lakosság 20,2%-át jelentette - derül ki a KSH adataiból.
A legveszélyeztetettebb két társadalmi csoport továbbra is a munkanélkülieké és a legfeljebb alapfokú végzettségűeké. 2023-ban a munkanélküliek 70,5%-a volt kitéve a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek, ami 3,5-szerese az országos átlagnak. A legfeljebb alapfokú végzettségűek kockázata pedig több, mint kétszer magasabb volt az átlagnál - írja a Portfolio.
Bajban a nyugdíjasok
Legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott 2023-ban, közöttük a szegénységben vagy kirekesztődésben élők aránya 7,8 százalékponttal nőtt 2022-höz képest. Javulás következett be a 18 év alattiak helyzetében, 24,4%-ról 21,1%-ra csökkent a szegénységben élő gyermekek aránya.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:
Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60%-át);
Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek);
Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával).
Idén nem lesz pluszpénz a nyugdíjasoknak
Korábban megírtuk, úgy tűnik, hogy csak a januári nyugdíjemeléssel juthatnak több pénzhez a nyugdíjasok. Nem lesz ugyanis novemberben korrekciós nyugdíjemelés, se nyugdíjprémium. Magyarországon az átlagnyugdíj 230 ezer forint körüli, a mediánnyugdíj pedig 206 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy egymillió ember ennél kevesebb pénzből él. A leginkább drámai adat, hogy 250 ezer ember nyugdíja a 120 ezer forintot sem éri el, vagyis ők a mélyszegénység határán élnek - jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő.
