Amikor befektetünk, ezt jellemzően közép vagy hosszú távra tesszük, ám a jelenlegi inflációs környezetben akár hetekre, vagy pár hónapra sem érdemes parlagon hagyni a pénzünket.
Lassuló pénzromlás
Bár az év végére az infláció ismét visszatért az egyszámjegyű tartományba, még mindig bőven Európa bajnokok vagyunk a pénzromást illetően. És ez jó eséllyel így lesz a teljes idei évet tekintve, hiszen a Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentésében 16,5-18,5 százalékos átlagos éves inflációt prognosztizál. Ez azt jelenti, hogy például 10 millió forint párnacihában tartott készpénz vásárlóértéke egy év alatt 1 650 000 – 1 850 000 forinttal lesz kevesebb várhatóan egy esztendő alatt.
Állampapír rövid távra
A pénzromlás veszélyeivel a befektetők természetesen tisztában vannak, ezért mindenki a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő eszközzel igyekszik infláció feletti hozamot elérni. A lakosság körében az inflációkövető állampírok a legnépszerűbbek, hiszen ezek kamata mindig az előző év átlagos inflációjához igazodik, így ha megkésve is, de leköveti annak trendjét. A dolog szépséghibája, hogy augusztustól elérhető 2033/I sorozatú állampapír kondíciói számos pontban változtak a korábbi sorozatokhoz képest, mégpedig a befektetők számára nem éppen előnyös módon. Hosszabb lett például a futamidő – 9 év 6 hónap -, míg a korábbi konstrukciók futamideje 5, illetve 8 év volt. Ez persze nem igazán érinti azokat, akik csak rövid időre keresnek menedéket a pénzüknek, hiszen ők az inflációs láz csillapodásával jó eséllyel új befektetéseket keresnek majd, ezért idő előtt értékesítik papírjaikat a Magyar Államkincstárnak. Ezt viszonylag kis veszteséggel, 99 százalékos árfolyamon tehetik majd meg, ami nagyon jó ajánlatnak számít. Persze azt tudni kell, hogy a Magyar Államkincstár az 1 százalékos visszavásárlási költséget elvileg bármikor módosíthatja, de a jegybank eddigi kommunikációjában nem találni erre utaló jelet.
Mennyit kereshetünk?
Az 1 százalékos diszkont pedig rendkívül kecsegtető már a kezdeti kamathoz képest is, ami a korábbi 8 éves futamidejű papír (2031/I) 15,5 százalékos, illetve a jelenlegi 10 éves futamidejű papír (2033/I) 14,75 százalékos első éves kamatához képest egyaránt bagatell tétel. A különbség abból adódik, hogy míg a 2031/I konstrukció még 1 százalékos kamatprémiumot fizet idén a 14,5 százalékos 2022. évi infláció felett, a 2033/I sorozatnál már csak 0,5 százalék a kamatprémium mértéke. Az előbbiek alapján látható, hogy a csak pár hónapra nélkülözhető szabad forrásainkat is érdemes lehet inflációkövető állampapírba fektetni, hiszen például 10 millió forint esetében 6 hónap alatt 775 000 forint a kamat, amiből a visszavásárlás 1 százalékos (100 000 forint) költségét levonva is 665 000 forint marad a kezünkben. A likviditás szempontjából az is fontos szempont, hogy a Webkincstár elektronikus felületén indított tranzakciók jellemzően pár napon belül teljesülnek, ezért ha jobb befektetést találunk, hamar felszabadíthatjuk a forrásainkat.
Mennyit fizet a bankbetét?
A rövid időre szabad források esetében kézenfekvő lehet egy pár hónapos lekötésű vagy akár egy látra szóló bankbetét választása, ám ezek korábban nem igazán voltak népszerűek, ugyanis nem fizettek értelmezhető mértékű kamatot. A sors fintora, hogy amikor végre előrukkolt néhány bank értelmezhető ajánlattal, akkor a kormány a megszerzett kamatjövedelmet a 15 százalékos kamatadón túl még 13 százalékos szochóval is megterhelte, vagyis a bruttó kamat 28 százalékát vonják el jelenleg. Közben az állampapírok kamatjövedelméhez továbbra is levonások nélkül juthatunk hozzá, vagyis se szja-t, se szochót nem kell fizetni ezek után. Ám még így is jobban megéri bankbetétben tartani a pénzünket, mint készpénzben.
