Ha statisztikát készítenénk a legtöbbet használt 5000 magyar kifejezésről, a proktológia borítékolhatóan nem lenne benne. Sokan azt sem tudják, mit csinál egy proktológus, vagy összekeverik a gasztroenterológussal. Aki meg tudja, jobban kerüli, mint a fogászati kezeléseket. Pedig ez nem szitokszó, és sajnos a proktológia híre sokkal rettegettebb, mint amilyen kellemetlen valójában egy vizsgálat.
Tévhitek, félelmek
November elején jelent meg a Magyar Közlönyben hogy Kásler Miklós egészségügyi miniszter javaslatára többletfinanszírozás jár a népegészségügyi célú vastag- és végbéltükrözést végző egészségügyi dolgozóknak. Ez elsősorban a járóbeteg-ellátást érinti, 4980 forinttal kapnak többet a munkafolyamatban részt vevő kollégák, így 22 800 forint jár a szűrővizsgálatért, amelyet a NEAK finanszíroz. A végbéltükrözést a tévhittel ellentétben nem a gasztroenterológián végzik, valamint nem kell, hogy fájdalommal járjon egy-egy vizsgálat, a bérkompenzációtól legalábbis az emberségesség növekedése, a várólisták csökkenése prognosztizálható.
Mi az a proktológia?
A proktológus bizony a végbelünkkel foglalkozik, ami még 2021-ben is tabutéma, kellemetlen, és valami ördögtől való mechanikát sejtünk mögötte. A végbelet érintő panaszokkal foglalkozó sebészeti ág a proktológia, a sokak számára túl jól ismert aranyeres panaszokkal épp úgy a proktológián kötünk ki, ahogy egyéb, végbelet érintő panaszokkal, sipollyal vagy súlyosabb esetben akár végbélrákkal is. Amennyiben a bélrendszer felsőbb szakaszain van problémánk, az már a gasztroenterológus asztalára tartozik.
Ki és mikor menjen vizsgálatra?
Sokféle végbéltáji panasz létezik, néha nem is gondolnánk, egy-két súlytalannak ítélt tünet mögött milyen megbetegedés állhat, ezért érdemes minél előbb felkeresni egy proktológust a panasszal, pláne, ha a széklet állaga megváltozik, esetleg friss vér vagy váladék is kerül bele. Különben is, kétévente érdemes rászánni magunkat egy ellenőrző vizsgálatra akkor is, ha épp úgy gondoljuk, semmi bajunk.
Magyarország kis lépésekben bár, de halad afelé, hogy a megelőzésre és a szűrővizsgálatokra nagyobb hangsúly kerüljön, mint korábban. Az egészségügyi helyzet nem a legrózsásabb a járvány miatti túlterhelésben, de mondjuk egy proktológiai magánrendelésen a helyzet szenzitivitása és az intim környezet garantált, így a kellemetlen érzéseink is könnyebben oldódnak - ami egy proktológiai vizsgálat előfeltétele. Nem érdemes megvárni, míg a tünetek súlyosbodnak, pláne ne szokjunk rá a vény nélkül kapható aranyérkenőcsökre.
Drogériai kencék vs. orvosi kezelés
Egyik-másik végbélkenőcs nagyszerű hatóanyagokat is tartalmazhat, a piac viszont túltelített, így nem is igazán lehetünk biztosak abban, hogy a bajunkra gyógyír lehet egy-egy vény nélkül kapható tubus, esetleg tabletta vagy végbélkúp. Ami a legfontosabb, és ezt nem lehet eléggé kihangsúlyozni: ezek a készítmények kizárólag tüneti kezelésre alkalmasak, a problémát nem fogják megszüntetni. A hamis biztonságérzettel pedig tovább ronthatunk a helyzetünkön. A proktológiai alapvizsgálat alapesetben egy kis kellemetlenséggel jár, fájni leginkább akkor fáj, ha a panaszainkat hagytuk a végtelenségig nyúlni.
A fájdalom
A legjobban a kiszolgáltatottságtól, a megalázottságtól és a fájdalomtól félünk, ha végbélvizsgálatról van szó. Az első két érzésen könnyen segíthet az orvosok és egészségügyi dolgozók hozzáállása, rendelőből érdemes olyat választani, amelyik akárcsak a honlapján, akárcsak telefonon is informatív, a személyzet kedves, előzékeny és megértő. A biztonságérzet fontos, hiszen, fogalmazzunk úgy, a félelemtől összeszorított záróizomzattal nem kedvezünk a vizsgálatnak, az ellazultság kulcsfontosságú.
Dr. Bánfalvi Péter, a Dr. Bánfalvi Aranyér Központ vezetője, praktizáló proktológus szerint egy általános vizsgálat önmagában lehet kellemetlen, de durva elváltozás nélkül nem kellene fájnia. Lehet egy vizsgálatot jól és rosszul csinálni, szerinte a szájhagyomány útján terjedő rossz tapasztalatok a fő okai a szegmens megítélésének. Akinek jó és kevésbé rossz élményei vannak, nem igazán beszél a vizsgálatról vagy a beavatkozásról, aki viszont fájdalmakat élt át, néha akár enyhén túlozva is, gyakran világgá kürtöli. Ez egy természetes reakció, szeretnénk, ha mások is osztoznának a nehéz érzéseinkben, ám semmiképp nem kedvez a végbél panaszokkal rendelkezők ellátásának.
Rengeteg embert érint
A statisztikák szerint a felnőtt lakosság nagyjából 20 %-át érintik az aranyeres panaszok, Dr. Bánfalvi Péter szerint valamilyen végbéltáji panasszal az emberek 30-50%-nak volt már valamilyen személyes kapcsolata. Nem túl jó arány, pláne ahhoz képest, milyen ritkán jár az ember proktológushoz.
Rossz szokások - tanuljunk meg üríteni és tisztálkodni
Nyilván kihagyhatatlan, hogy az elsődleges megelőzési stratégia a helyes életmód, vagy ha ez eddig nem volt ránk jellemző, akkor az életmódváltás. Mi sem egyszerűbb ennél, hangozhatna a szarkasztikus válasz a következő chips tévé előtti elrágcsálása előtt, de ha nem szeretnénk komolyabb panaszokat, akkor tényleg érdemes figyelni a mozgásra, rostdús és változatos táplálkozásra, folyadékpótlásra és hidratálásra, valamint a megfelelő higiéniára, és helyes székelési szokások elsajátítására.
Egyebek között az a legjobb, ha a fertőtlenítő mosakodók használatát elkerüljük. A rendszeres tisztálkodás elsődleges, de ha túlzásba visszük, kiszáríthatjuk a bőrt a végbél környékén, könnyebben berepedhet, kisebesedhet, elfertőződhet, és így tovább. Találjuk meg az arany középutat, tisztítsuk a területet rendesen, ha pedig probléma jelentkezik, konzultáljunk szakemberrel.
Dr. Bánfalvi Péter bőségesen találkozott már praxisa során olyan emberekkel, akik nem tudtak megfelelően üríteni, egyszerűen nem alakult ki a megfelelő szokás. Ez a helytelen gyerekkori bilire szoktatás óta is elhúzódhat, és az embert egy életen át, vagy a durva panaszokig elkísérheti.
A vizsgálat
A vizsgálat első fele a kikérdezés kell legyen, amire jobb felkészülni: volt-e már a családban végbéltáji probléma, jelentkeztek-e korábban tünetek, van-e egyéb panaszunk, gyógyszerérzékenység, hasonlók.
Ha szükséges, ez után egy külsőleges vizsgálat következik, majd a végbél ujjal történő vizsgálata jön - a belső részek is. Kitapintják, amit ki kell, ha nincs görcsösség, óriási gyulladás vagy elváltozás, ez a része a vizsgálatnak fájdalommentes.
Ezek után jön az eszközös vizsgálat, ilyen mondjuk a végbéltükrözés is. Kétféle eszköz van rá, egy kisebb, ujjnyi vastag és nagyjából hosszúságú, illetve a feljebb előforduló panaszok kivizsgálására egy hosszabbat is bevethetnek - megnyugtató viszont, hogy ez valamivel vékonyabb eszköz. Nem egy álomvizsgálat, de messze nem olyan fájdalmas vagy kellemetlen, amennyire erős a híre. További vizsgálat egyéni elbírálás alapján történik, és sok esetben akár helyben, a vizsgálatot követően is megkezdhető a kezelés.
