Egy év alatt 10-15 százalékkal drágultak a füstölt húskészítmények, és húsvétig további áremelkedésekre lehet számítani.
Füstölt húskészítményekből átlagosan 7-8 ezer tonnányit fogyasztunk el, ennek körülbelül a harmadát húsvétkor. Az áremelkedés valószínűleg nem fogja jelentősen befolyásolni a megvásárolt készítmények mennyiségét, viszont így az ágazat a tavalyi 13 milliárdos bevételhez képest idén 2 milliárdos többletre számíthat.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke, a szakmai szervezet sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a füstölt húskészítmények széles kínálatában az árak is igen eltérők:
- főtt sonka kilója 1400-1500 forintért,
- hagyományos érlelésű termékek 2500-3000 forintért,
- speciális készítmények 3000-6000 forintért
lesznek kaphatók.
Az okok
A magyar húsipar teljesítménye meghaladta a 915 milliárd forintot. Ebből az összegből a húsfeldolgozás és tartósítás 349 milliárd forintot, míg a hús- és baromfihús készítmények gyártása 218 milliárd forintot tett ki
– közölte Éder Tamás.
2019-hez képest a húsipar teljesítménye összességében 5,8 százalékkal esett vissza, ebből a húsfeldolgozás és tartósítás 1,9 százalékkal, hús- és baromfihús készítmények gyártása 10,3 százalékkal csökkent.
További csökkenéseket az export és a belföldi értékesítés mutat, előbbi 10,7, utóbbi 1,5 százalékos elmaradást mutat 2019-hez képest.
Mi jön még?
A visszaesést számos tényező befolyásolta: a koronavírus, a sertéspestis, a madárinfluenza, a szállodák, éttermek, kávéházak bezárása és a közétkeztetés hiánya mind megsebezték az ágazatot. Ennek ellenére a sertésállomány 1,8 százalékkal növekedett, ezzel már 2,8 millióra nőtt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az önköltség nagyjából kétharmada a takarmányáraktól függ, amelyek március elejéig átlagosan 50 százalékkal emelkedtek a tavalyi szinthez képest. Továbbá a gyenge forint, az energiaárak és a járvány miatt bevezetett intézkedések, védőruhák, arcmaszkok, fertőtlenítőszerek, egyéb felszerelések is emelték az önköltséget. Ezek mind hozzájárulnak a füstölt húskészítmények drágulásához.
Kevesebb a magyar termék
A sajtótájékoztatón Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatására hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a legnagyobb kereskedelmi láncok polcain a magyar termékek aránya körülbelül 70 százalék. Ez 2014-ben 10 százalékkal több volt.
