Egy négytagú családnak több mint 80 ezer forint havi pluszterhet is jelenthet
Fotó: Shutterstock

Durva, ennyivel költünk többet élelmiszerre a drágulás miatt

Megugrott az általános infláció Magyarországon. Ezen belül az energia- és az élelmiszerek ára emelkedett leginkább. Egy friss kutatás rávilágít, hogy több család kerülhet nehéz helyzetbe a dráguló élelmiszerek miatt.


Magasra ugrottak az élelmiszerárak

Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értékeket. Az elmúlt 12 hónapban a háztartási energia és az élelmiszerek árszintje emelkedett a leginkább: az előbbi 62,1 az utóbbi 35,2 százalékkal lett magasabbak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.

A Pulzus Kutató a Napi.hu megbízásából ezer fő megkérdezésével reprezentatív felmérést készített arról, hogy pontosan hogyan változtak a háztartások egy főre eső élelmiszer-kiadásai egy év alatt. A kutatás rávilágít, hogy egy négy tagú családnál a havi 100 ezer forinthoz is közelíthet az a pluszköltség, amennyivel többet kell élelmiszerre költeniük.

A válaszadók 35 százaléka azt mondta, hogy fejenként 10-20 ezer forint között nőttek az élelmiszer-kiadásai az elmúlt 12 hónapban, ami egy négytagú családnál 40-80 ezer forintot jelenthet. További 21-21 százalék arról tájékoztatott, hogy 5-10 ezer forinttal, illetve 20-25 ezer forint között nőtt ez az összeg egy főre vetítve. Azok aránya, akik ennél is nagyobb növekményt érzékeltek, 15 százalék. Emellett mindössze 8 százalék nyilatkozta, hogy a költségnövekedése kevesebb 5 ezer forintnál.

Megmondták a szakemberek, mikor tetőzhet az infláció

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt hónapokban rendszerint előre eltalálta az inflációt, valamint egyéb elemzők is meglehetősen pontosan be tudták lőni. Ezért ijesztő lehet, hogy ugyanezek a szakemberek nem itt látják a mostani inflációs hullám tetőzését. Szerintük az előző hónapok dinamikája alapján például az élelmiszereknél a 40 százalékot is karcolhatja az éves áremelkedés októberben.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke szerint az inflációs csúcs teteje december-január környékén várható. Ő nyilvánosan nem becsülte meg, hogy végül milyen magasan lehet a hullám teteje, viszont más szakemberek megtették: az elemzők rendre 22-23 százalékra lőtték be a csúcsát.

Itt áll a magyar infláció az európai rangsorban

Elkeserítő lehet, hogy az Eurostat a KSH-nál is magasabb inflációt mért Magyarországon szeptemberben éves alapon: 20,7 százalékot. Mindössze négy tagállamban számoltak 20 százalék fölötti drágulást, Magyarországot csak a három balti állam előzi meg (Észtország, Lettország és Litvánia). Az infláció a régiós országokban is elmarad a magyarországitól:

  • Csehország: 17,8 százalék,
  • Lengyelország: 15,7 százalék,
  • Szlovákia: 13,6 százalék,
  • Románia: 13,4 százalék.

Uniós átlagban az infláció mértéke 10,9 százalék, az eurózóna inflációja 9,9 százalék.

Ne hagyd ki!