Nincs piaca a faárunak, országszerte takarékon működnek a fűrésztelepek. Kérdés, az állapot fenntartható-e a régóta várt otthonfelújítási program élesítéséig.
Hol a fa, főnök?
Faipari visszaesésről beszélnek az iparági szakemberek. A kereskedők óriási, a korábbi hiány miatt felhalmozott készleteikből dolgoznak, néhány fűrésztelep a két évvel ezelőtti árakhoz képest harmadával vagy felével kevesebb pénzért tud értékesíteni. Az erdészetek érzik legkevésbé a problémát, bár tény, hogy több kisebb favágó telep épp szünetelteti a tevékenységét. A probléma sokrétű, elsősorban az energiaválsággal és az építőipari lassulással függ össze. A Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) ügyvezető főtitkára, Tóth János szerint a jelenlegi alapanyagárak mellett a faanyag-feldolgozás költségeit alig lehet kigazdálkodni a késztermék értékesítés egységárából. A fafeldolgozók az emelkedő költségeiket nem tudják tovább hárítani a vásárlóra. Tóth szerint az alapanyagigény mérséklődött, a meglévő piacok kevesebb fát dolgoznak fel. Jellemzően előre tervezhetetlen a piacok alapanyag-szükségletének mennyisége valamint minőség- és méretbeli igényeik. Főként a mindenkori késztermék megrendelések határozzák meg az alapanyag-szükségleti fafaját, a választékok méreteit és azok mennyiségét. A FAGOSZ ügyvezető főtitkára erős mélyrepülésről beszél az értékesítési egységárak tekintetében, szerinte most tartunk a mélypontnál hazai kiszolgálás és export esetében is. A kivitelt ugyanis a megnövekedett, közúti szállítást terhelő útdíj nehezíti. Az erdei választék egységárai most nem ingadoznak, minimális áremelkedéssel még akár számolni is lehet. Ám ennek ellenére a fajlagos jövedelmezőség további csökkenésére számítanak a költségek növekedésével arányosan. Mind az alapanyag, mind a feldolgozott faválasztékok eladási volumenében csökkenő mennyiségeket figyeltek meg. Az energia célú faanyagok keresletében a visszaesés a tűzifaprogramban kereshető, a maximalizált árú tűzifából jelentős készleteket halmozott fel a lakosság, így csökkentek a fűrészüzemek megrendelései 2024-re. Több megkérdezett fűrészüzem tulajdonosa is azt nyilatkozta, inkább veszteséggel, a jelenlegi tartalékaikból finanszírozzák a munkatársakat, mintsem elküldjék őket. A FAGOSZ főtitkára szerint az ágazatban a piaci fellendülésben bíznak. Többen azért igyekeznek kitartani és fenntartani az alkalmazotti létszámot, hogy a majdani megnövekedett igényeket ki tudják elégíteni.
Építőipari visszaesés
A fűrészüzemi fa nem drága, ekkora visszaesés nem lenne indokolt. Hacsak nem vesszük górcső alá az építőipar teljesítményének alakulását. 2023 utolsó negyedévében és 2024 elején is stagnálnak az építőipari beruházások mind állami mind lakossági szinten. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a szervezet mérései alapján tudja alátámasztani az építőipar visszahúzó hatását. Az épületfa a legjelentősebb tétel, a tetőcserepek árbevételével párhuzamosan 30%-ot meghaladó volt a csökkenés az utóbbi hónapokban. A felújítások és az építkezések száma is kevesebb volt az előző év hasonló időszakához képest, ami Juhász szerint több okra vezethető vissza. 2023-ban a kamatszintek drasztikus elszállása miatt az építőipari fejlesztések a szükséges erős anyagi invesztíció miatt megálltak. Az építési célú bankhitelek is olyan ütemben szálltak el a felújítási támogatások miatt, hogy egyre kevésbé vették fel azt az emberek – a jelenlegi helyzethez ez is hozzátett. Ráadásul a 2024-es CSOK+ támogatást az előrejelzések szerint mérsékeltebb lelkesedéssel keresi majd a lakosság, ami nem pörgeti meg az ipart. A KSH adatai szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva már tavaly novemberben is nagynak számító, 12,8%-os visszaesés volt érzékelhető a teljes építőipari termelés volumenében, ami az előző hónaphoz képest is 2,6%-os mérséklődést jelentett. Juhász szerint emellett az építőanyag-kereskedelem volumene is jócskán csökkent. 2023-ban az azt megelőző évhez képest 23%-os visszaesést mutattak a számok, a tavalyi árcsökkenés pedig átlagosan 5-6% volt 2022-höz viszonyítva. A legnagyobb építőipari megrendelő a teljes megrendelés egyharmadával a magyar állam. Az állami megrendelésekben drasztikus mértékű visszaesést tapasztalhattunk 2023-ban, nem történt új magasépítési beruházás, ahová faanyagot lehetett volna szállítani – hívja fel a figyelmet Juhász Attila.
Jöhet fellendülés?
Információink szerint a faipari területen nem várható számottevő mozgolódás idén. A CSOK+ csak minimális felhajtóerővel bírhat, amire tekinthetünk pozitívumként is, ám az igénylők körének jelentős szűkülése nem ok a pezsgőbontásra. Kihívás lehet ugyanis, hogy a korábbi CSOK-hoz képest érdemben egy nagyobb kamattámogatott hitelt már csak újonnan született gyermekre vehet fel a szülő. Juhász Attila az építőipari szakemberek régóta dédelgetett álmában bízik, amely egy állami otthonfelújítási támogatási program lenne. Hangsúlyosan várakozásról van szó konkrétumok nélkül, ám a program létrehozásán egy ideje már dolgoznak az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának információi szerint. Annyi már biztosan látszik, hogy ha lesz ilyen támogatás, az a korábbi szépészeti felújításokkal szemben inkább energetikai fókuszú lesz, jellemzően a nyílászáró-cserét vagy épp a szigetelést célozva, ami akár a faiparra is jótékony hatással lehet.
