Az Európai Unió a "Digitális Évtized 2030" stratégiája részeként az évtized végére minden európai háztartásban, így Magyarországon is elérhetővé tenné a gigabites internetes sávszélességet. Friss mérések mutatják, milyen messze áll az ország a „gigabites társadalom” megteremtésétől.
„Gigabites társadalommá” alakulhat Magyarország
Az Ookla rendelkezik talán a legnagyobb, független sebességméréseket tartalmazó adatbázissal a világ távközlési hálózataira vonatkozóan. Hozzájuk tartozik a Speedtest.net sebességmérő platform is. A napokban ők állítottak össze egy „reality checket” ami azt mutatja, hogyan áll az Európai Unió digitális infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó programja, a Digitális Évtized 2030 megvalósulása a tagállamokban. Ennek a projektnek a célja, hogy az évtized végére minden uniós háztartásnak elérhető legyen a másodpercenként egy gigabites internet, így fektetve le a „gigabites társadalom” alapjait.
Az Ookla uniós szintű elemzése kiemeli, továbbra is jelentős különbségek vannak a sávszélességek között. Hozzáteszik, ezek az eltérések egyaránt adódhatnak a szolgáltatók által üzemeltetett infrastruktúra és az előfizetői végberendezések korlátjaiból.
Magyarország igen jól áll a gigabites vezetékes szolgáltatások hozzáférhetőségében és a tényleges előfizetőszámban, hiszen az EU-ban csupán Franciaország mutatói jobbak ebben a két vonatkozásban. Azonban amíg a háztartások csaknem 30 százaléka fizet elő legalább gigabites letöltést biztosító internetcsomagra, addig a tényleges gigabites letöltési sebességet csupán a kliensek 0,54 százaléka éri el. A szakértők szerint elsősorban amiatt, mert a legtöbben WiFin keresztül csatlakoznak az internethez, ami jócskán visszafoghatja a tényleges le- és feltöltési sebességet.
Emellett a hwsw megjegyzi, a Speedtest.net-en magyar felhasználók mérték a legnagyobb különbséget a le- és feltöltési sávszélességek között. A medián magyarországi letöltési sávszélesség 140,82 Mbps-sel az ötödik leggyorsabb az EU-ban. Viszont a 36,73 Mbps feltöltési átlag az ötödik leglassabb. A tetemes különbség azzal magyarázható, hogy a hazai vezetékes infrastruktúrában jelentős a rézalapú elérések száma. Bár a kábelnetes hálózatoknál a legtöbb körzetben voltak gigabites fejlesztések, a visszirányt - néhány kivételtől eltekintve - ezek nem érintették.
Digitális nomádként ezekkel a városokkal igen jól járhatsz
A digitális nomádoknak különösen nagy szükségük lenne a minél gyorsabb internetre Európa-szerte. A világjárvány óta sokan választották ezt a munka- és életformát. Nekik a laptop a munkahelyük, így akárhova utaznak, onnan is dolgozhatnak. Erre sok ország kínál megfelelő környezetet. A Norton Finance összegyűjtötte a távmunkát végzőknek a legolcsóbb európai fővárosokat. Budapest is szerepel a listán.
A vállalat utazási szakértői az átlagos bérleti díjak, közüzemi díjak, közlekedési, élelmiszer-, edzőtermi és internetköltségek, valamint az oda-vissza repülőjegyek költségei alapján rangsorolták a fővárosokat. Bár az útiköltség attól is függ, hogy a világ melyik pontjáról érkezik a digitális nomád, a többi tényező átfogó képet ad egy-egy hely megfizethetőségéről.
Az első helyezett Észak-Macedónia fővárosa. Szkopje igen kedvező árú turisztikai célpont, régészeti kincsei és utcai ételei miatt egyaránt népszerű. Egyik nagy előnye a tömegközlekedés, amelynek jegyárai a nyugat-európaiakhoz képest elképesztően alacsonyak.
A második helyen Szarajevó, Bosznia-Hercegovina bájos fővárosa áll, ahol kiemelkedően olcsón juthat az odalátogató tartósan szálláshoz. Egy egyágyas lakás a városközpontban átlagosan havi 275 euró (nagyjából 106 ezer forint). A felmérés harmadik helyén a moldovai Chisinau áll, ahol az étkezés kerül fillérekbe.
A lista másik végén olyan utazási célpontok kerültek, mint Koppenhága és Dublin, amelyek a legdrágább európai városok közé tartoznak. A bérleti díjak itt átlagosan körülbelül ötször magasabbak, mint az alábbi top 10-es listán szereplő legolcsóbb városokban:
- Szkopje, Észak-Macedónia
- Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
- Chisinau, Moldova
- Szófia, Bulgária
- Bukarest, Románia
- Belgrád, Szerbia
- Budapest, Magyarország
- Varsó, Lengyelország
- Vilnius, Litvánia
- Riga, Lettország
