A Google komoly bírságot kapott az EU-ban, mert visszaélt piaci erőfölényével

Az Európai Törvényszék helyben hagyta az Európai Bizottság Google-ra kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát, egyúttal kimondta: a cég visszaélt erőfölényével. A döntés megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra is, írja közleményében a GVH.


Az előzmények

Az Európai Bizottság 2017 nyarán rótt ki 2,42 milliárd eurós bírságot a Google-re, amiért az amerikai cég jogsértő módon biztosított előnyt saját ár-összehasonlító szolgáltatásának a versenytársakéval szemben. A vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a termékkeresések eredményei figyelemfelkeltőbb módon jelentek meg az oldalon, ha a Google saját szolgáltatásából származtak. A cég ezzel – a keresőszolgáltatások piacán fennálló erőfölényével visszaélve – akadályozta a fogyasztókért folyó valódi versenyt az árösszehasonlító szolgáltatások között. A feltárt jogsértés az Európai Gazdasági Térség összesen 13 országát érintette, Magyarország nem volt köztük.

A folytatás

A Google jogorvoslattal élt a Bizottság határozatával szemben, ez ügyben zárult le most a közösségi bírósági eljárás. Az Európai Unió Törvényszéke 2021. november 10-i döntésében nagyrészt elutasította a Google (és anyacége) keresetét, vagyis megerősítette a kérdéses gyakorlat versenyellenes jellegét, valamint helyben hagyta a kiszabott bírságot. A bírói fórum úgy vélte: a Bizottság helyesen állapította meg a Google szóban forgó magatartásának versenyre gyakorolt káros hatásait. Az árösszehasonlító szolgáltatások forgalmának ugyanis lényeges része érkezik a Google keresőoldaláról, a felhasználók pedig általában az első találatokra koncentrálnak, így a versenytársak hátrasorolása gyengíthette a versenyt az érintett piacon.

Itthon is tart a vizsgálat

A magyar versenyhatóság jelenleg hasonló vizsgálatot folytat annak feltárására, hogy Google keresőjében dalcímekre megjelenő, ún. dalszövegkártya alkalmazásával a kaliforniai cég versenyjogot sértő módon részesíti-e előnyben saját szolgáltatását. A cég dalok, dalszövegek keresése során ugyanis az organikus keresési találatok – így az ezzel foglalkozó honlapok linkjei – előtt saját dalszöveg-megjelenítési szolgáltatását helyezi el, ami gátolhatja a piaci szereplők közötti versenyt.

Az Európai Bizottsághoz hasonlóan a magyar versenyhatóság is különleges figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások magatartásainak vizsgálatára. A GVH korábban a Google számára is előírt már kötelezettségeket az Allo chatkliens kapcsán és jelenleg is vizsgálja a Rakuten-csoportba tartozó Viber, illetve a ByteDance által üzemeltetett TikTok magatartását.

Nem ez az egyetlen eset

Az eddigi legnagyobb büntetést is az uniónak köszönheti a cég. 2018-ban 4,34 milliárd euróra büntették a Google-t. Kiderült, hogy arra használta az Android operációs rendszerét, hogy blokkolja a rivális vállalatokat. Ugyancsak az EU 2019-ben 1,49 milliárd euró befizetésére kötelezte a vállalatot, amikor letiltotta a rivális keresőmotor-alapú hirdetési szolgáltatókat a platformjáról.A francia CNIL adatszabályozó szerv is meggyanúsította a Google-t, mégpedig azzal, hogy 2019-ben megszegte az unió adatvédelmi szabályait. A végeredmény egy 50 millió eurós büntetés lett. A Google idén februárban is kapott egy 1,1 millió eurós büntetést a franciáktól, mert félrevezette a felhasználókat a turisztikai célpontok értékeléseivel. A 220 millió eurós taslit már meg sem említjük.Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága viszont a napokban ejtette a Google elleni vádakat, amelyek szerint a vállalat 10 évvel ezelőtt illegálisan gyűjtött személyes adatokat az iPhone felhasználókról.


The Conversation

Ne hagyd ki!