Az élelmiszerhiány fenyegeti a háború sújtotta országot

A háború miatt egyre nő keleti szomszédunknál az élelmiszerhiány veszélye. Ezért döntött az ukrán kormány több termék exportjának tilalma vagy korlátozása mellett. Mindeközben hasonlóan járt el a magyar kormány is.


Élelmiszerhiánytól tartanak Ukrajnában

Ukrajna több termék kivitelét is felfüggesztette az országból. A háború miatt keleti szomszédunk vezetése tart a lehetséges élelmiszerhiány kialakulásától, ezért leállították a hús, a rozs, a zab, a hajdina, a cukor, a köles és a só exportját. A döntés értelmében a búza, a kukorica, a baromfi, a tojás és az olaj kivitele azonban kérvényezhető a Gazdasági Minisztériumnál - írja az ukrán kormány közleményére hivatkozva a CNN.

A cikk továbbá megjegyzi azt is, hogy a szupermarketekben Ukrajnában országszerte fogynak a termékek, miután a konfliktus hatására egyre több a fennakadás az ellátási útvonalakon.

Állati takarmányból már korábban is sütöttek kenyeret

Már az idei év legelején is arról szóltak a hírek, hogy az ukránok túl sok étkezési gabonát exportálnak, ezért a belső igények kielégítésére sem maradt elég az országban. A január elején közzétett adatok szerint egy év alatt mintegy 33,2 millió tonna gabonát értékesítettek külföldön a keleti szomszédaink. Ez a mennyiség 6,8 millió tonnával haladja meg az egy évvel korábbit.

Ukrajna agrárminisztériumának a tájékoztatása szerint különösen az étkezési búza exportja ugrott meg. Abból 16,1 millió tonnát vittek ki tavaly az országból, 2022 ötödik napján pedig 700 ezer tonnánál jártak csak az idén. Az étkezési búza mellett egyébként megnőtt az exportja 2021-ben az előző évhez képest:

  • az árpának (1,4 millió tonnával, 5,2 millió tonnára),
  • a rozsnak (120 ezer tonnával, 121 ezer tonnára),
  • és a kukoricának is (1,8 millió tonnával, 11,5 millió tonnára).

Miután 2021 végére összesen 800 ezer tonna étkezési búza maradt csupán az országban (ami nem elég a belső kereslet kielégítésére sem), problémák jelentkeztek a hazai ellátásban. Ukrajnában hiánycikké vált a jó minőségű gabona. A kisesett mennyiséget pedig harmadosztályú, állati takarmánynak szánt búzával helyettesíthetik a pékáruk alapanyagául szolgáló lisztekben.

A hírek szerint a kialakult helyzet miatt az exportőrök mohósága okolható, valamint az, hogy Ukrajnában nincs megfelelően ellenőrizve és szabályozva a gabonaexport.

Magyarország is korlátozza az exportot

Ebben a cikkünkben pedig arról írtunk, hogy a magyar kormány is korlátozta a napokban gabonaexportot. Szombaton (március 5.) jelent meg a Magyar Közlöny legújabb, 2020. évi 42. száma, amely szabályozza a gabonakivitelt május 15-ig. Eszerint a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a szójabab (tört szójabab is) és a napraforgómag (tört mag is) exportja, amennyiben veszélyezteti vagy kockáztatja a hazai ellátás biztonságát, abban az esetben az államot

„értékesítés esetén elővásárlási jog, a gabonának a tulajdonjogát nem érintő kiszállítás során vételi jog illeti meg.”

A rendelet nem vonatkozik az agrárminiszter által kezdeményezett humanitárius segítségnyújtás gabonaszállítmányaira, valamint az ország területén átszállított (tranzit) gabonára.

Nagy István agrárminiszter szerint rendelkezésre azért van szükség, mert

„a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is. Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól”

áll az Agrárminisztérium közleményében.

A gabona kivitelét a fentebb említett okok miatt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Amennyiben az állam élne a vételi vagy elővásárlási jogával, azt a bejelentés napjától harminc napon belül jeleznie kell. Amennyiben a hivatal nem jelez vissza, a bejelentés elfogadottnak tekinthető, így megkezdődhet az export.

The Conversation

Ne hagyd ki!