Korlátozta a kormány a gabonakivitelt május közepéig. Az új kormányrendelet pontosítja a szabályokat arról, hogy mire számítson az, aki ebben az időszakban külföldön értékesítene gabonát.
Korlátozták a gabona exportját
Szombaton (március 5.) jelent meg a Magyar Közlöny legújabb, 2020. évi 42. száma, amely szabályozza a gabonakivitelt május 15-ig. Eszerint a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a szójabab (tört szójabab is) és a napraforgómag (tört mag is) exportja, amennyiben veszélyezteti vagy kockáztatja a hazai ellátás biztonságát, abban az esetben az államot
„értékesítés esetén elővásárlási jog, a gabonának a tulajdonjogát nem érintő kiszállítás során vételi jog illeti meg.”
A rendelet nem vonatkozik az agrárminiszter által kezdeményezett humanitárius segítségnyújtás gabonaszállítmányaira, valamint az ország területén átszállított (tranzit) gabonára.
Nagy István agrárminiszter szerint rendelkezésre azért van szükség, mert
„a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is. Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól”
– áll az Agrárminisztérium közleményében.
Bejelentési kötelezettség a Nébih-nél
A gabona kivitelét a fentebb említett okok miatt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Amennyiben az állam élne a vételi vagy elővásárlási jogával, azt a bejelentés napjától harminc napon belül jeleznie kell. Amennyiben a hivatal nem jelez vissza, a bejelentés elfogadottnak tekinthető, így megkezdődhet az export.
A bejelentésre szolgáló nyomtatványok a Nébih honlapján letölthetőek, valamint azokat kitöltve, lepecsételve és szkennelve a gabonakivitel@nebih.gov.hu e-mail címre kell visszaküldeni.
Megfizethetjük a háború árát
Néhány napja EBBEN a cikkünkben írtunk arról, hogy az OTP Agrár szakértőinek friss elemzése szerint a háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni, mivel Magyarország a hazai ellátást nem befolyásoló kereskedelmet folytat Ukrajnával. Ugyanakkor a keleti szomszédunk nem csak a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, hanem a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is a világ öt legnagyobb exportőre között van. Az elhúzódó konfliktus tehát nem csak a helyi élelmiszertermelést, hanem a globális kereskedelmet is negatívan érintené a kieső kínálat miatt, és világszerte növelhetné az élelmiszerárakat.
Emellett Európa gázellátását is veszélyeztetheti a háború és annak minden következménye. A földgáz árának további növekedése az energiaigényes termékek, például a műtrágyák előállítására is hatással lehet, ami szintén érinti a mezőgazdaságot. Sőt, bizonyos állattenyésztési ágazatokat is kihívás elé állíthat, valamint az élelmiszeripar egyes szakágazatai is jelentős mennyiségű földgázt használnak.
