Világviszonylatban a megtermelt élelmiszer harmadát soha nem fogyasztjuk el. Az Európai Unióban évente mintegy 59,2 millió tonna, egy főre vetítve 132 kg élelmiszer végzi hulladékként. Magyarországon ugyanez a szám évente mintegy 810 ezer tonna élelmiszerhulladék, nagyjából 84 kilogramm fejenként a teljes élelmiszerláncot vizsgálva.
Élelmiszer-hulladék a termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, vagyis az élelmiszerlánc valamennyi pontján keletkezik, ehhez legnagyobb arányban a háztartások járulnak hozzá. A megelőzésre és a hulladék mennyiségének csökkentésére számos módszer létezik, átfogó megoldást a figyelemfelhívás és az edukáció jelent, írja közleményében az Élelmiszermentő Központ (ÉMK).
Az Európai Unióban 2021-től lehetővé vált a lejárt minőségmegőrzési idejű, így kereskedelmi forgalomban nem tartható, de emberi fogyasztásra alkalmas termékek felajánlása karitatív célra. Ezzel a kereskedelmi szektorban jelentősen megnövekedett az élelmiszermentésbe bevonható termékek mennyisége, így szükségessé vált a kapcsolódó újraelosztási rendszer továbbfejlesztése.
Magyarország kormánya éppen azért hozta létre az Élelmiszermentő Központot, hogy elősegítse a kereskedelmi láncoknál keletkező élelmiszerveszteség megelőzését, illetve eljuttassa a karitatív szervezetekhez a lejárathoz közeli, de még biztonsággal fogyasztható, tartós élelmiszereket. A közlemény szerzői arra nem tértek ki, hogy a Központ a megalakulása óta mennyi élelmiszert mentett meg.
2021 júniusa és 2023 decembere között 56,3 százalékkal emelkedtek hazánkban az élelmiszerek árai, ami a legmagasabb arány az EU országok körében, írja a jelenség hátterét vizsgáló tanulmányában a jegybank.
