A Magyar Nemzeti Bank épülete
A piac már nagyon várta, be is gyorsított a jegybank és tegnap 30 bázisponttal 2,1%-ra emelte az alapkamatot. Bár sokan még drasztikusabb döntést vártak a jegybanktól a felpörgő infláció miatt, az elemzők nagy része elégedett az emelési ütemmel.


Bonyolultabb lett a rendszer

„A mostani ülés kapcsán elmondható, hogy az ördög a részletekben rejlik" – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. „Hiszen a kamatemelés mellett arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani. Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban.

Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, s az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet."

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott egy sort. Az effektív kamatok valószínűsíthetően jóval az alapkamat fölé kerülnek már rövidebb távon. A magasabb kamatszint fékezheti a forint gyengülését, s jó esetben akár tartósan is erősebb pályára küldheti a hazai devizát, ami mérsékelheti a jelenleg meredeken emelkedő ipari-termék inflációt. Fontos eredménye a mai napnak, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartjuk a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésünket.

Többet várt a piac

"A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna, míg a lengyel jegybank váratlan 75 bázispontos, valamint a cseh jegybank 125 bázispontos kamatemelése szintén fokozhatta a kamatemelési nyomást" írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. "A szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okozhatnak."

Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további kamatemelésekre számítunk, amivel az év végére 2,40%-ra emelkedhet az alapkamat, ami az inflációs kockázatok miatt a jövő év elején is folytatódhat. A jövő év tavaszán véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban kissé emeljük a kamatemelési várakozásunkat, ennek megfelelően a jövő év első negyedévében 2,75%-ig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat.

A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak egy hónap múlva 2,70%, három hónap múlva 3,20%, hat hónap múlva 3,70%, 2022 végére 4,05% körüli kamatszintet jeleznek előre.

The Conversation

Ne hagyd ki!