A cégek egyre többet költenek reklámra, a fogyasztók viszont egyre immunisabbak rájuk. Mit lehet tenni, hogy üzenetünk mégis célba érjen?
Infromációözön
Naponta több ezer impulzus ér minden egyes fogyasztót. A Nielsen adatai szerint csak
Magyarországon egyetlen nap alatt 45 ezer reklám fut le a TV-ben.
Naponta több mint 720 ezer órányi videós tartalmat töltenek fel világszerte a YouTube-ra. Nem is csoda, hogy mára az emberek immunissá váltak a hagyományos hirdetésekre. Herbert Simon, Nobel-díjas amerikai gondolkodó és közgazdász szerint: „Kézenfekvő, hogy mit emészt fel az információ: befogadóinak a figyelmét. Következésképpen az információbőség figyelemhiányhoz és annak szükségéhez vezet, hogy a meglévő figyelmet hatékonyan osszuk meg a túlzott bővelkedő információforrások között, amelyek felemészthetik azt.”
Vetélkedés a figyelemért
Míg pár éve még egy 10 százalékos árkedvezményt hirdető reklámmal akár karácsonyi forgalmat is képes volt produkálni egy-egy üzlet, addig manapság sokszor az 50 százalékos kedvezmények is hatástalanok. A 2010-es években egy díjtalan blog cikkeit (Pl.: „Hogyan irányítsuk ügyesebben cégünket”) a cégvezetők még gyakran továbbküldték egymásnak. Eközben ma csak a rendkívüli ingereket kiváltó címsorokkal bíró cikkeket olvassák el, például: „Íme, a bizonyíték, hogy az árleszállítás nem működik” A sablonos, árkedvezményt, termékeket hirdető reklámok, amelyek maximum a meglévő vevőink körében működnek, az új vevők megszerzésére más megoldást kell találni.
Mire gondol a vevő?
Sokan hiszik azt, hogy a telefonunk lehallgat minket, és a megszerzett információt aztán tovább is adja. Ezért fordulhat elő, ha egy társaságban autókról beszélünk, akkor úgy érezzük, hogy egyre több autókkal foglalkozó cikket, hirdetést dob fel például a Facebook. Nos, valójában semmi ilyesmi nem történik. A pszichológiában ezt a gyakoriság illúziójának is nevezik. Lényege,
ha hirtelen egy nem várt esemény kerül az életünkbe (például autóvásárlásra készülünk), akkor erre a dologra olyan sokat gondolunk, hogy mindenhol elkezdjük észrevenni az ezzel kapcsolatos információkat.
Tehát, ha tudjuk, milyen dolgok foglalkoztatják a célpiacunkat, milyen problémákat próbálnak éppen legyőzni, akkor érdemes olyan tartalmakat előállítani, amelyek ezekben a témákban relevánsak. Így ugyanis nagyobb eséllyel fogják hirdetéseink, tartalmaink megragadni a figyelmüket.
Húzzunk váratlant!
Mivel a hagyományos, boldog családot, mosolygó embereket ábrázoló fotók nem keltik már fel a figyelmünket, így a megszokott reklámokat szinte nem is érzékeljük. Szerencsére a problémákon és vágyainkon túl, elménk szeret foglalkozni a szokatlan dolgokkal. Az Alza reklámokra például azért figyelünk fel, mert bennük a manó egy szokatlan dolog, még ha sokak számára kissé idegesítő is.
Hogy mitől lesz szokatlan egy dolog? Hát, attól, hogy olyasmit vet fel, amin a fogyasztónak gondolkodnia kell, amin megakad a szeme.
Jól látható tehát, hogy ma már csak váratlan megoldásokkal lehet magunkra irányítani a vevők figyelmét. Még akkor is, ha a cégvezetők gyakran mondogatják, hogy „Komoly cégünk van.” Azonban még a legkomolyabb cégek sem engedhetik meg maguknak, hogy ne kövessék a váratlanság, a disszonancia trendjét.
Mit érzünk szokatlannak?
- Ha két dolog nem illik össze
- Eleinte csak nagyon keveset árul el magáról a hirdetés
- Meghökkentő tényt közöl (Minden 5. ember a mi garázskapunkat használja)
- Ha valami hiányzik a megszokott képről
(A cikk a Haszon Magazin 2022. márciusi számában jelent meg!)
