Kék-sárga munkaruhás légiutaskísérő nézelődik az üres repülőgép utasterében
Az Európai Bizottság 2021 júliusában elfogadta az „Irány az 55%!” javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy az unió 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázkibocsátást. Mindeközben a Bizottság arra „kötelezi” a légitársaságokat, hogy akkor is indítsák el repülőgépeiket, ha egyetlen utas sem váltott jegyet a járatokra.

Pole-pozíció a reptereken

A légitársaságok különleges helyzete az úgynevezett résidő-szabályok miatt alakult ki. A repülőtéri résidő a futópályák és a terminál használatára vonatkozó engedélyt jelenti. A résidők különösen fontosak a légitársaságok számára, mivel azok teszik lehetővé, hogy egyes forgalmas, kapacitáshiánnyal küzdő európai repülőterekre, illetve repülőterekről járatokat üzemeltethessenek. Tovább bonyolítja a rendszert, hogy léteznek történeti résidők is, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a menetrendtervezésben.

Ahogy a HungaroControl magyarázza,

egy légitársaság úgy juthat ilyen résidőkhöz, ha az előző év azonos menetrendi időszakában egy járatot rendszeresen és az előírásokat betartva üzemeltetett az adott légikikötőben, azaz járata az előzetesen visszaigazolt időpontoknak megfelelően indult vagy érkezett. Ha a következő menetrendtervezési időszakban ismét igényt nyújt be erre az időpontra, az elbírálás során előnyt élvez a többi társasággal szemben.

Ha egy légitársaság nem teljesíti a tőle megszokott és elvárt indulási és érkezési kvótákat, elveszíti az említett előnyt. Az EU a járvány miatt 2020 márciusában felfüggesztette a „használd vagy elveszíted" résidő-szabályt, a pandémia enyhülésével azonban fokozatosan visszahozta a korlátozásokat.

Tajtékoznak a környezetvédők

Az Európai Bizottság által elvárt résidő-kihasználtságot a közelmúltban 50 százalékra emelték.

A Lufthansa csoport vezérigazgatója, Carsten Spohr egy német lapnak elmondta, hogy a téli szezonban 33 ezer járatot kellett törölniük, a bizottság előírásai miatt azonban 18 ezer teljesen, vagy majdnem üres járatot kénytelenek rendszeresen üzemeltetni.

Leányvállalatának, a Brussels Airlines-nak márciusig hozzávetőlegesen 3000 szellemjáratot kell indítani, hogy teljesítse az elvárásokat.

Spohr komoly kritikákkal illette az európai döntéshozókat:

A világjárvány idején a világ szinte minden pontján klímabarát (résidő)mentességet vezettek be, az EU viszont ezt nem teszi lehetővé. Ez a politika árt az éghajlatnak és szöges ellentétben áll azzal, amit az Európai Bizottság el akar érni az „Irány az 55%!” programjával.

A környezetvédelmi aktivisták finoman szólva sem örülnek az EU előírásainak. Ahogy az várható volt, Greta Thunberg is nekiment a döntéshozóknak, egyelőre csak Twitteren.

A légiközlekedési ágazat a teljes globális közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás mintegy 14 százalékáért felel, a szektorban csak a közúti közlekedés előzi meg. A Bizottság szerint, ha a légiközlekedési ágazat egy ország lenne, akkor a világ top 10 legszennyezőbb államaként tartanák számon.

Kinek van igaza?

A negatív körülmények ellenére sokan támogatják az EU politikáját. Az iparág képviselői szerint a résidő-szabályok szigorítása jó hatást gyakorol a kereskedelmi életképességre és a versenyképességre, valamint javítja az összeköttetést is.

Emellett a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa úgy véli, a légitársaságok túloznak, szellemjáratok indítására pedig semmi szükség nincs. A valóság az, hogy a legtöbb repülőn néhány ember biztosan utazik, annyi a különbség, hogy a járvány előtt ezeket a járatokat jellemzően törölték.

Mindenesetre a helyzet nyáron fokozódni fog, ugyanis az unió azt tervezi, hogy 80 százalékra emelje a jelenlegi 50 százalékos elvárást.


The Conversation

Ne hagyd ki!