A klímaváltozás és az ukrajnai háború is betett a terméknek

Betett a tavalyi időjárás a dijoni mustár termelésének, a szakértők a klímaváltozás mellett az ukrajnai háborút is okolják a termékhiányért.


Több tényező felelős a dijoni mustár gondjaiért

Az éghajlatváltozásnak és az egyre növekvő termelési költségeknek is tulajdonítják a szakértők, hogy Franciaországban hiány alakult ki dijoni mustárból, ami hamarosan világméretű problémává nőhet. A mustártermelők szerint a gondok okozója a Burgundiában is jelentkező klímaváltozás, ami miatt tavaly nagyjából felére csökkent a termelés – írja a Guardian.

A burgundi régióban a tavalyi év első hónapjaiban nagyon sok csapadék hullott, illetve nagyon hideg volt 2021 áprilisának elején három napig. Ezért a várt termésnek csupán a 48 százalékát takarítottuk be

- tájékoztatott Luc Vandermaesen az egyik legnagyobb mustártermelő, a Reine de Dijon cégcsoport vezérigazgatója.

Franciaország mellett Kanada a világ legnagyobb mustármagtermelője. Az észak-amerikai országban sem kedvezett a klíma tavaly a növénynek, hiszen a júliusi hőség kiszárította a termést.

Vandermaesen szerint az ukrajnai háború is hátráltatta a vetőmagellátást, mivel Ukrajna és Oroszország a magok legnagyobb exportőrei. Ez ellátási lánc szakadása további, kiugró költségnövekedéséhez vezetett.

Meddig drágul még az élelmiszer?

EBBEN a cikkünkben írtunk róla, hogy élelmiszerárak egyre emelkednek, és a helyzet annál kicsit bonyolultabb, hogy ez azért van, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát. Néhány más tényező is feljebb hajtotta az árakat, és ez még nem a vége. Annyi biztos: a megbillent élelmiszerbiztonság nem állítható helyre, amíg tart a háború.

Az ENSZ főtitkára május elején azt mondta, hogy a globális élelmiszerbiztonság nem állítható helyre az ukrajnai mezőgazdasági termelés normalizálódása és az orosz élelmiszer- és műtrágya újbóli hozzáférhetősége nélkül.

A Világbank előrejelzése szerint a gabona ára ebben az évben több mint 40 százalékkal emelkedik. A szervezet arra számít, 2023-ban csökkenni kezdenek az árak, persze a toronymagas 2022-es értékekhez képest. Ez azonban azon múlik, hogy Argentína, Brazília és az Egyesült Államok növelni tudja-e gabonatermesztési kapacitását.

A műtrágyaárak emelkedése sok gazdát arra ösztönöz, hogy anélkül kísérelje meg a termesztést. Ez azonban gyengébb, minőségű produktumhoz vezethet, kitolva a krízis végét.

A klímaváltozással pedig egyre gyakrabban fordul elő extrém időjárás, ami a gabonatermesztést ugyancsak kiszámíthatatlanná teszi.

Hol okozhat komoly krízist?

A magas élelmiszerárak különösen azokat a fejlődő országokat sújtják, ahol az emberek jövedelmük nagy részét eddig is ételre költötték. Egy részük várhatóan elindul majd olyan vidékek felé, ahol enni tud, ez komoly migrációs hullámhoz is vezethet.

Az éhezők száma az év végére százmilliós nagyságrendben nőhet, ami azt jelenti, hogy egész országok süllyedhetnek mélyszegénységbe az idén. A Világbank elnöke humanitárius katasztrófára figyelmeztetett.

Az ENSZ és az Európai Unió közös szervezete, a Global Network Against Food Crises közlése szerint a globális élelmiszerválság különösen Afganisztánban, Etiópiában, Haitin, Szomáliában, Dél-Szudánban, Szíriában és Jemenben okozhat komoly krízist.

The Conversation

Ne hagyd ki!