Színes összevisszaságban zöldségek

Az élelmiszerárak egyre emelkednek, és a helyzet annál kicsit bonyolultabb, hogy ez azért van, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát. Néhány más tényező is feljebb hajtotta az árakat, és ez még nem a vége. Annyi biztos: a megbillent élelmiszerbiztonság nem állítható helyre, amíg tart a háború.


Zöldségek-gyümölcsök

A Reuters összefoglalója szerint a globális élelmiszerárak 2020 közepén kezdtek emelkedni, amikor a világjárvány miatt cégek felfüggesztették vagy csökkentették működésüket, az ellátási láncok pedig akadozni kezdtek.

A gazdák kiborogatták a tejet, a zöldséget-gyümölcsöt pedig engedték elrohadni a földeken, mert nem volt kivel elszállítatniuk a szupermarketekhez. Munkaerőhiánnyal is küzdöttek, hiszen a lezárások akadályozták a szabad mozgást.

Az üzletekben ugyanakkor emelkedni kezdtek az árak, mert a vásárlók nagy mennyiségben táraztak be otthonra élelmiszerből.

Gabona és olaj

Az azóta eltelt időben sok helyütt egyszerűen nem volt kedvező az időjárás több kulcsfontosságú gabona termesztésére.

A világ legnagyobb szójabab exportőrét, Brazíliát 2021-ben súlyos aszály sújtotta. A kínai gabonatermés idén a legrosszabb formáját mutatta.

A pandémia idején megbillent élelmiszerbiztonság sok országot arra késztetett, hogy betárazzon magának, így kevesebb hozzáférhető készlet maradt a globális piacon.

Az Ukrajna elleni orosz támadás élelmiszerárakra gyakorolt hatásairól itt írtunk bővebben. A két ország földjeiről származik a világ búza- és árpatermésének harmada, az exportra szánt napraforgó olaj kétharmada. Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre. Néhány vevő pedig a nyugati szankciók miatt messze elkerüli az orosz gabonát.

Indonézia, a világ első számú pálmaolaj-exportőre április végén felfüggesztette a kivitelt, tovább szűkítve az ehető növényi olajok piacát.

Állati fehérje

A tejtermék- és húsárak rekordszintet értek el áprilisban az ENSZ élelmezésügyi hatósága szerint. Ennek oka egyrészt a világszerte növekvő igény az állati fehérje iránt, másrészt az állati takarmány – főként a szójabab és kukorica – árának emelkedése. Emellett az Európát és Észak-Amerikát sújtó madárinfluenza feljebb vitte a tojás és a szárnyashús árát.

Mikor csillapodnak az árak?

Nehéz megjósolni, hiszen a mezőgazdasági termelés egy sor kiszámíthatatlan tényezőtől, például az időjárástól is függ. Az ENSZ főtitkára május elején azt mondta, hogy

a globális élelmiszerbiztonság nem állítható helyre az ukrajnai mezőgazdasági termelés normalizálódása és az orosz élelmiszer- és műtrágya újbóli hozzáférhetősége nélkül.

Arról, hogy milyen problémákat okoz az orosz és fehérorosz műtrágya kiesése a piacról, itt írtunk.

A Világbank előrejelzése szerint a gabona ára ebben az évben több mint 40 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor arra számít,

2023-ban csökkenni kezdenek az árak, persze a toronymagas 2022-es értékekhez képest.

Ez azonban azon múlik, hogy Argentína, Brazília és az Egyesült Államok növelni tudja-e gabonatermesztési kapacitását.

A műtrágyaárak emelkedése sok gazdát arra ösztönöz, hogy anélkül kísérelje meg a termesztést. Ez azonban gyengébb, használhatatlan produktumhoz vezethet, kitolva a krízis végét.

A klímaváltozással pedig egyre gyakrabban fordul elő extrém időjárás, ami a gabonatermesztést ugyancsak kiszámíthatatlanná teszi.

Hol okozhat komoly krízist?

A magas élelmiszerárak különösen azokat a fejlődő országokat sújtják,

ahol az emberek jövedelmük nagy részét eddig is ételre költötték.

Egy részük várhatóan elindul majd olyan vidékek felé, ahol enni tud, ez komoly migrációs hullámhoz is vezethet.

Az éhezők száma az év végére százmilliós nagyságrendben nőhet, ami azt jelenti, hogy egész országok süllyedhetnek mélyszegénységbe az idén. A Világbank elnöke humanitárius katasztrófára figyelmeztetett.

Az ENSZ és az Európai Unió közös szervezete, a Global Network Against Food Crises közlése szerint a globális élelmiszerválság különösen Afganisztánban, Etiópiában, Haitin, Szomáliában, Dél-Szudánban, Szíriában és Jemenben okozhat komoly krízist.

The Conversation

Ne hagyd ki!