Aligha létezik olyan eredmény, amit a Netflix még ne ért volna el a videó-streaming szolgáltatások piacán. Jogos a kérdés, merre tovább? A vállalat a videójátékokban látja a jövőt, a szakértők szerint viszont ezen a területen kudarcra van ítélve a Netflix.


A videójáték-ipar kockázatos üzlet, amibe gyakran a nagynevű tehetségeket felmutató, sokéves tapasztalattal rendelkező stúdiók is belebuknak. Elég csak az Atari, vagy az Interplay példáját megemlíteni, de ide sorolhatjuk a THQ-t, a Midway-t, az Acclaim-et, a 3DO-t, a BAM-ot, az Eidos-t és az Infogrames-t is.

Joost van Dreunen a Netflix-szel kapcsolatos szkepticizmusa alátámasztásához a nagy technológiai cégek példáját hozta fel a Business Insider cikkében. A Google, az Amazon és a Facebook az elmúlt évtizedben több százmillió dollárt áldozott a játékipar meghódítására. Hiába a rengeteg forrás és technológiai tapasztalat, 10 év alatt egyik vállalat sem tudott meghatározó szereplővé válni a piacon. A szakértő szerint a hozzájuk hasonló behemótok egyszerűen nem értenek ehhez az iparághoz, és úgy véli, semmi nem utal arra, hogy a Netflix ne jusson ugyanerre a sorsra.

Rossz az irány

A The Information értesülései szerint a Netflix kisebb hajtóvadászatot indított olyan vezető személyiségek után, akik komoly videójátékipari tapasztalatokkal rendelkeznek. A vállalat elismerte, hogy a errefelé kacsintgat, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogyan akarja megvalósítani a nagy tervet.

Joost van Dreunen szerint a nagy tech-cégek rosszul közelítik meg az iparágat. A minőség helyett a mennyiségre fektetik a hangsúlyt. Ahelyett, hogy népszerű és közkedvelt játékokat hoznának létre, a működési mechanizmusokra koncentrálnak. Ezek legfőbb célja pedig az, hogy minél több pénzt sajtoljanak ki a felhasználókból, különböző előfizetések segítségével. De az is jellemző tendencia, hogy hiába vette meg a vásárló a vállalat játékát, rengeteg tartalomhoz csak akkor fér hozzá, ha további tranzakciókkal gyarapítja a szolgáltató vagyonát.

Az egyik legjobb példa erre a Google Stadia, amely nagyon hasonló a Netflix működési mechanizmusához. A Google az említett projekthez felbérelte Jade Raymond-ot, a méltán híres Assassin's Creed megalkotóját. Sőt, ezt megfejelték azzal, hogy a cég egy egész videójáték-stúdiót felvásárolt. A Stadia-t eleinte a Playstation, az Xbox és a Nintendo riválisának szánták, az eredmények azonban elmaradtak. Phil Harrison, a Stadia alelnöke elmondta, manapság inkább arra fókuszálnak, hogy technológiai platformot biztosítsanak az iparági szereplőknek. Elég nagy visszalépés a trónbitorló törekvések után.

Nincs minden veszve

Két lehetőség a Netflix előtt: vagy saját játékokat fejleszt, vagy megvásárolja mások szellemi termékeit. Persze az is kérdés, hogy milyen platformon lehet majd játszani a játékaikkal.

A Netflixnek van egy óriási előnye, ami nem más, mint a népszerű filmjei és sorozatai. Azonban hiába van értékes szellemi tulajdona a vállalatnak, iszonyatosan nehéz sikert arató film- vagy sorozatadaptációt piacra dobni. Erre a legjobb példa a Disney, olyan játékokkal, melyek többek között a Marvel és a Star Wars franchise-okra épülnek. Azonban akkora ráfordításokat és munkát igénylenek ezek a projektek, hogy még egy olyan óriásvállalat, mint a Disney is inkább kiszervezte a folyamatokat, magyarán eladta a szellemi termékeit más játékstúdióknak. Az elmúlt tíz év alatt a Disney több mint 6 játékstúdiót zárt be, melyek következtében több száz alkalmazott maradt munka nélkül, és tucatnyi játékötletet dobtak ki a kukába. És valljuk be, a Disney sem kispályás.

Nagyjából két út áll a Netflix előtt, ha saját játékokat akar létrehozni:

  • vagy éveket és százmilliókat költ egy saját franchise megalkotására, ami a meglévő streaming-szolgáltatására épül,
  • vagy egyszerűen, néhány milliárd dollárért bevásárolja magát például az EA-be, vagy az Ubisoft-ba (nagyjából úgy, ahogy az Amazon megvette az MGM-et)

A Netflix egyelőre nem közölte, pontosan milyen üzletpolitikát fog követni a közeljövőben.

Joost van Dreunen szerint a vállalatok alábecsülik a játékipar költségeit. Úgy véli, hiába van óriási vagyon az Amazonhoz és a Google-höz hasonló vállalatoknál, egyszerűen nem hajlandóak cirka 10 milliárd dollárt az ágazatra fordítani. A szakember nem sok reményt fűz a Netflixhez sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy el fog bukni. Ha kellő tőkét áldoz az indulásra és előtérbe helyezi a vásárlói igényeket, újabb sikersztorit építhet fel.

The Conversation

Friss

Fotó: airbus.com

Nyáron már termel a gyulai Airbus-gyár – Ilyen helikoptereket láthat el

Jövő júliusban kezdi meg a termelést a gyulai Airbus-gyár, ahol a repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak majd precíziós alkatrészeket.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Gigabírság: A versenyhivatal lecsapott Bige László cégére és társaira

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A hivatal 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki. A Nitrogénművek közölte, hogy egyelőre részletesen tanulmányozza, de érdemben elutasítja és bírósági úton mindenképpen megtámadja a döntést.


TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Így néz ki Magyarország első elektromos autója – Mutatjuk a fotókat!

Ma megkezdték a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártását Kecskeméten. Ez az első tisztán elektromos meghajtású modell, amelyet Magyarországon gyártanak.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!