A román gazdaság sokat fejlődött az elmúlt 20 évben, aminek nagyrészt az volt az oka, hogy sikeresen integrálódott a nyugati gazdasági rendszerbe – mondta a Portfóliónak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász 10 éve még nem tudta volna elképzelni, hogy Románia beéri Magyarországot. De megtörtént. Lapszemle.
A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok.
A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, ami azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy Románia utoléri Magyarországot, nehezen tudtam volna elképzelni.
Bálnt Csaba néhány fontos különbségre is felhívta a figyelmet az interjúban.
- Romániában például vannak régiós központok, míg Magyarország erősen fejnehéz: Budapest és környéke az egyedüli központ. Románia máshogy néz ki. Bukarest mellett vannak egyéb növekedési központok is: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével. Ezek 300 ezres lakosú városok, vonzáskörzetekkel akár félmilliósak, ez pedig már Pozsony méretének felel meg.
- Ez a hét legnagyobb megye a teljes GDP és a növekedés több mint 50%-át adja. Gondoljunk bele: Magyarországon Debrecen a második legnagyobb város nagyjából 200 ezres lakossággal, de ha itt kellene hirtelen 100 mérnök, nehéz lenne megtalálni. Temesváron vagy Kolozsváron ez kevésbé probléma. A nagyvárosok gravitációja nagy hatással van a fejlődésre.
A másik fontos tényező, hogy a román állam kicsi, az újraelosztás EU-s szinten is nagyon alacsony. Ennek van előnye: több marad a vállalati szektornál. A munkaerő adózása tekintetében nincs akkora eltérés az EU-átlaghoz képest, a vállalatok adózása viszont kedvező, és ez jelentősen növeli a mozgásterüket. Ez tud segíteni abban, hogy megtörténjen a tőkefelhalmozás.
Romániában klasszikusabb, liberálisabb gazdaságpolitikai szemlélet uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni. Persze ennek vannak árnyoldalai is, de csak a növekedés szempontjából nézve ez az adottság előnyös volt az ország számára, mondta az interjúban a közgazdász.
