Május elsején volt húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ennek alkalmából megvizsgálták, hogyan állt akkor, valamint miként teljesít most a magyar gazdaság a régió más, uniós országaival összehasonlítva.
Nem állunk fényesen az uniós versenyben
Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A 2004-2023-as időszakot vizsgálva az ország gazdasági teljesítménye jelentősen növekedett. Például a vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő 2,2-szeresére nőtt. Emellett a munkaerőpiaci aktivitás és a keresetek is jelentős mértékben emelkedtek.
Bár egyéni mutatókban javult a helyzet, régiós versenytársainkhoz képest romlott Magyarország relatív pozíciója. A vásárlóerő-paritáson számolt GDP/fő EU-rangsorban visszacsúsztunk, valamint a lengyelek és a románok is megelőztek minket. Amíg 2004-ben a 19. helyen álltunk, 2023-ra a 22. helyre kerültünk a GKI közlése szerint.
A Portfolio megjegyzi, különösen a nyugdíjak és a fogyasztás terén maradtunk le, ami a régió többi országával összehasonlítva jelentős hátrányt jelent.
Valóban megelőzte a román gazdaság a magyart?
Az Eurostat friss adataiból derült ki a napokban, az uniós átlag 76 százalékán áll a magyar bruttó nemzeti össztermék a vásárlóerő-paritáson számolva. Ez az érték az EU 27 tagállamának azonos mutatói között az ötödik legalacsonyabb.
Magyarország nem tudott javítani az egy évvel korábbi eredményén. Azonban a horvátok 73 százalékról jöttek fel 76-ra. Előttünk Lengyelország (80 százalék) és Románia (78 százalék) állnak, mögöttünk pedig Szlovákia (73 százalék) és Lettország (71 százalék) foglalnak helyet a sorban. De mutatjuk a teljes felsorolást:
- Luxemburg – 240 százalék
- Írország – 212 százalék
- Hollandia – 130 százalék
- Dánia – 128 százalék
- Ausztria – 123 százalék
- Belgium – 117 százalék
- Svédország – 117 százalék
- Németország – 115 százalék
- Finnország – 108 százalék
- Málta – 105 százalék
- Franciaország – 101 százalék
- Olaszország – 97 százalék
- Ciprus – 95 százalék
- Csehország – 91 százalék
- Szlovénia – 91 százalék
- Spanyolország – 89 százalék
- Litvánia – 87 százalék
- Portugália – 83 százalék
- Észtország – 81 százalék
- Lengyelország – 80 százalék
- Románia – 78 százalék
- MAGYARORSZÁG – 76 százalék
- Horvátország – 76 százalék
- Szlovákia – 73 százalék
- Lettország – 71 százalék
- Görögország – 67 százalék
- Bulgária – 64 százalék
