Budapest nagyjából másfélszer fejletteb, mint az uniós átlag, de három magyar régió is a EU legszegényebbjei között van. Az Eurostat friss adatai szerint már nem a Nyugat-Dunántúl a legfejlettebb vidéki terület.
Fejlődhetett Budapest
A gazdasági teljesítmény alapján Budapest Közép- és Észak-Európa nagyobb városaival van hasonló szinten az Eurostat frissen közölt, 2021-re vonatkozó adatai szerint. A magyar főváros az Európai Unió 15. legfejlettebb régiója volt két éve, ami előrelépés a 2020-as 17. helyéhez képest.
Az egy főre jutó budapesti GDP az EU-átlag 156 százalékára nőtt az egy évvel korábbi 155-ről. Ezzel Stuttgartot és Pozsonyt sikerült megelőzni egy év alatt, és most Utrecht áll előtte a listán. A környék nagyvárosai közül Varsó és Bukarest egy főre jutó GDP-je egy kevéssel nagyobb a budapestinél, Prága pedig az EU ötödik helyén szerepel.
Nagy a különbségek a magyar régiók fejlettségében
Budapest mögött a második helyre a Közép-Dunántúl jött fel, megelőzve a sokáig ezüstérmes Nyugat-Dunántúlt. A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyéket magában foglaló régió egy főre jutó GDP-je az EU-átlagának a 70 százalékát érte el 2021-ben.
A Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) 70-ről 68 százalékra csúszott le. Pest megye, mint önálló régió (2020 óta szerepel Budapesttől külön) 1 százalékot javítva 61 százalékot ért el, így az EU 37. legszegényebb régiója. A Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun) értéke 55 százalékáról 54-re csökkent, ezzel a 25. legszegényebb régió. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves) a 20. legszegényebb, de 50-ről 52 százalékra javított. A Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya) a 18. legszegényebb és 51 százalékon maradt. A HVG összesítése szerint az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok) a legszegényebb hazai régió 49 százalékkal, illetve az EU-ban a 14. leggyengébb értéket mutatta ebben a tekintetben.
Tehát az EU húsz legszegényebb területe közül három magyar. Viszont jó hír, hogy az Eurostat szerint Pest megyében volt az ötödik legnagyobb GDP-növekedés 2019 és 2021 között az Unióban. Csak három ír és egy német terület fejlődött gyorsabban.
A leggazdagabb és a legszegényebb magyar régió között 3,18-szoros a különbség az egy főre jutó GDP tekintetében. Ugyanez az arány Csehországban 3,32, Lengyelországban 3,19, Szlovákiában 2,92, Romániában 3,38, Ausztriában pedig 1,65.
Ennyit érnek a magyar fizetések a boltban EU-s összevetésben
A vizsgált 42 európai ország közül Magyarország a 30. helyen állhat az egy főre jutó átlagos, éves vásárlóerő mértékét tekintve. Az 8751 eurós értékkel (durván 3,4 millió forint jelenlegi árfolyamon) a kontinens átlagának a 54 százalékát érjük el – áll a GfK (Growth from Knowledge) Vásárlóerő 2022 tanulmányában.
Az egy évvel korábbi tanulmányhoz hasonlóan Budapest állhat az első helyen az országban: ott 11293 euró juthat egy fő kiadásaira és megtakarításaira. Ez 29 százalékkal több, mint az országos átlag. 20 megyéből csak ötnek van átlagon felüli vásárlóereje. Magának a fővárosnak – megyének tekintve –, valamint Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéknek.
Magyarországon a vásárlóerő az előző évhez képest (7643 euró) közel 15 százalékos növekedést mutat, azonban érdemes árnyaltan vizsgálni a képet a turbulens gazdasági viszonyok, például a két számjegyűvé váló infláció miatt
- nyilatkozta Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője október végén.
