Muszáj lesz előre kalkulálni az aszálykárrokkal évről évre

Az Európa-szerte egyre gyakoribb aszályokkal már az országos fejlesztési tervekben is kalkulálni kell. Hazánkat is jelentősen érinti a probléma (idén ezer milliárd forintnál is nagyobb veszteséget okozott), ezért szakértők számolták ki , mennyire vetheti vissza a szárazság és a kánikula a magyar gazdaságot.


1200 milliárd forint kár

Ötször annyi búza terem a mostani aszályos időszakban is a hazánkban, mint amennyi a lakosság ellátásához szükséges. Emellett napraforgó- és repceolajból is legalább háromszoros az arány. Raskó György agrárközgazdász szerint éppen ezért kevésbé lehet hatással a mostani aszály az inflációra – írtuk augusztusban.

Az aszály tehát nem az itthon elérhető élelmiszer mennyisége miatt probléma, hanem amiatt, hogy óriási mértékben növeli a termelők veszteségeit. Különösen az alföldi gazdák számára lesz nagy a csapás, ahol drámai mértékű a csapadékhiány. Országosan mintegy 1200 milliárd forint termelésiérték-kiesést okoz az aszály, amelyből legalább 600-700 milliárd forint veszteség keletkezik

- véli az agrárközgazdász.

A kiszáradt termőterületek a hazai termőföldek 20 százalékát tették ki az előző hónapban, nagyjából egymillió hektárt.

Nem csak magyar probléma

Egész Európában egyre gyakoribb gondot jelent az aszály. Az Európai Unió tagországainak csaknem fele aszályriasztást jelentett be augusztusban. Voltak köztük olyan államok is, ahol ez korábban egyáltalán nem volt az jellemző (például Belgium, Hollandia és Írország) – írja az Infostart.

A klímaváltozás jelentette problémák globálisan a GDP 1-3 százaléka közötti visszaesést okozhatnak éves szinten a brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése szerint. Azonban az egyes gazdasági ágazatok arányaiban ettől jóval nagyobb károkat is szenvedhetnek.

A szárazság a mezőgazdasági termelést mindenki számára láthatóan visszaveti, ám az egyre melegebb időjárás miatt a termelékenység más ágazatokban is csökken. A nagy melegben egyszerűen már nem lehet dolgozni, ami az építőipart és a közlekedést is egyre nagyobb mértékben érinti. Az alacsony vízállások miatt pedig a vízi szállítmányozás, az ipari termelés és az energiatermelés is visszaesik, és az ivóvízellátásban is egyre többször lépnek fel gondok

– nyilatkozta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője.

Észak-Magyarország különösen érintett

Az aszálykárok a kontinentális éghajlatú országokban – így hazánkban is – egyre gyakoribbá válnak, és várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést eredményeznek. Térségünkben Romániában és Magyarországon okoznak a legnagyobb kárt a hőhullámok. Idehaza egy százalékos GDP-kieséssel lehet számolni a jövőben az aszálykárok miatt.

Hazánkban Észak-Magyarország szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján. A szélsőséges időjárás nyomán átlagosan az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő kárt szenvedett el ez a terület az elmúlt két évtizedben. Ez az érték azonban a 2-3 százalékot is elérheti néhány évben.

A természeti katasztrófák gazdaságra gyakorolt hatását Magyarországon és a régióban is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését

– tanácsolta a szakértő.

The Conversation

Ne hagyd ki!