Nagyjából 1200 milliárd forint termelésiérték-kieséssel számolhat a magyar agrárium eddig az idei aszálykárok miatt. Európa más országaiban azonban jellemzően nem ennyire rossz a helyzet. Nagy szüksége lenne az öntözőrendszerek fejlesztésére a hazai mezőgazdaságnak.
Lesz elég gabona a hazai szükségletek kielégítésére
Ötször annyi búza terem a mostani aszályos időszakban is a hazánkban, mint amennyi a lakosság ellátásához szükséges. Emellett napraforgó- és repceolajból is legalább háromszoros az arány. Raskó György agrárközgazdász szerint éppen ezért kevésbé lehet hatással a mostani aszály az inflációra. Inkább a mezőgazdasági inputárak emelkedése, ami felfelé hajtja az élelmiszerárakat, hiszen a műtrágyák, a növényvédőszerek, a gázolaj és a villamosenergia árai is óriásit ugrottak - írja az mfor.hu.
Az aszály tehát nem az itthon elérhető élelmiszer mennyisége miatt probléma, hanem amiatt, hogy óriási mértékben növeli a termelők veszteségeit. Különösen az alföldi gazdák számára lesz nagy a csapás, ahol drámai mértékű a csapadékhiány. Országosan mintegy 1200 milliárd forint termelésiérték-kiesést okoz az aszály, amelyből legalább 600-700 milliárd forint veszteség keletkezik
- véli az agrárközgazdász.
A kiszáradt termőterületek jelenleg a hazai termőföldek 20 százalékát teszik ki, nagyjából egymillió hektárt.
Rendbe kellene tenni a csatornáinkat
Magyarországon jól kiépített csatornahálózat, öntözési infrastruktúra van, csak most nagyon elhanyagolt állapotban. Ez bosszantó hiányosság, miután víz van bőven. Ha a tavasszal beérkező mennyiség egy részét megfognánk melléktározókban, majd bevezetnénk a fő- és mellékcsatornákba, akkor semmi gond nem lenne az öntözéssel. A csatornák most is megvannak, csak ki kellene őket tisztítani. Jelenleg azért nem folyhat bennük víz, mert a medrüket a nád benőtte, feliszaposodtak, sőt azt tapasztaltam, hogy sok helyütt már fák nőttek bennük. A hálózat azonban teljesen kész van
- nyilatkozta a szakember.
A XX. század második felében 300-400 ezer hektárt tudtunk öntözni Magyarországon. Jelenleg nagyjából 60-70 ezer hektárt. Ráadásul évtizedek óta több víz hagyja el az országot, mint amennyi befolyik.
Nem olyan rossz az európai összkép
Európa más, hagyományosan gabonatermesztő államaiban sem jó, de valamivel jobb a termés helyzete. Ezen országok kieső kukoricatermését kompenzálja, hogy néhány északibb tagállam (Németország, Dánia, Svédország) elkezdett tengerit termelni a közelmúltban. Náluk rekordtermés várható, így az Európai Unió nem lesz idén sem deficites gabonából.
Emellett ukrán búza, kukorica és napraforgóolaj olyan mennyiségben áll rendelkezésre, hogy az európai igényeket sok millió tonnás nagyságrendben ki tudja elégíteni. A keleti szomszédunk komoly erőfeszítéseket tesz, hogy gabona- és étolajkivitelét növelje Nyugat-Európa irányába.
