Meglepő adatokat közöltek az elemzők a magyar mezőgazdaságról
Fotó: Shutterstock

Nem öröm, hogy vezetjük ezt a költségnövekedési EU-s listát

Az Európai Unióban sehol nem nőttek olyan nagy mértékben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés költségei tavaly, mint hazánkban. Azonban a drágulás Európa legtöbb országában jelentős. A kiugró költségnövekedést leginkább az ukrajnai háborúval magyarázzák az Eurostat szakértői.


Betett az ukrajnai háború az európai mezőgazdaságnak

Az ukrajnai háború kitörése komoly zavarokat és drágulást hozott a nemzetközi mezőgazdasági piacokon, hiszen Oroszország és Ukrajna is jelentős exportőr volt például a gabonafélék, az olajos magvak és a műtrágya terén (a témáról részletesebben ITT írtunk). Emellett az energiaárakat is felhajtotta az, hogy Európa a konfliktus kitörése óta próbálkozik leválni az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Az energetikai nehézségek pedig igencsak megdobták a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelők költségeit is – írja elemzésében az Eurostat.

Összességében 30 százalékos emelkedést mutatott a mezőgazdasági termékek uniós átlagára (kibocsátás) 2022 harmadik negyedévében éves alapon. Különösen a gabonafélék (52 százalékkal), a tojás (49 százalékkal) és a tej (42 százalékkal) drágultak. Emellett 35 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (vagyis a beruházáshoz nem kapcsolódó ráfordítások) átlagára az EU-ban az említett időszakban. Ezt az értéket leginkább a műtrágyák, a talajjavító szerek, az energia, a kenőanyag és a takarmányok drágulása generálta – jegyzi meg az Agrárszektor.

A mezőgazdasági kibocsátás átlagárának növekedési üteme Magyarországon volt a legmagasabb (61 százalék) ebben az időszakban az Unióban. A legkisebb értékeket (5-5 százalék) Cipruson és Máltán mutatták ki. A beruházáshoz nem kapcsolódó ráfordítások átlagárának legdinamikusabb emelkedése (73 százalék) Litvániában volt tapasztalható, hazánkban pedig a harmadik legnagyobb értéket mérték (60 százalék). A legkisebb (13 százalék) növekedési ütemet Máltán tapasztalták.

Külföldön szakíthatnak nagyot a magyar élelmiszertermelők?

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója a napokban beszélt arról, hogy 700-800 milliárd forint támogatás érkezik a hazai élelmiszeripar fejlesztésére a következő években. Ebből megvalósulhatnak azok a beruházások, amelyek révén feldolgozhatók lesznek az itthon megtermelt növényi és állati alapanyagokat.

Ezzel jelentősen nő a magyar mezőgazdaság és élelmiszergazdaság jövedelmezősége is. Ez az infrastruktúra a sarokköve annak, hogy az agrár-külkereskedelem ne csak volumenében, de értékében is kimagasló legyen

- nyilatkozta Ondré Péter.

Megjegyezte, hogy a magyar fogyasztás és az uniós kereslet mennyiségében érdemi növekedés nem várható, ezért érdemes nyitni az EU-n kívüli piacok felé is.

Óriási a kereslet az Unión kívüli országokban, ezek a jövő agrárpiacai a hatalmas fejlesztés előtt álló magyar élelmiszeripar számára

- mondta a szakértő.

A közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós (mintegy 3400 milliárd forint) magyar stratégiai tervének elfogadásáról EBBEN a cikkünkben írtunk.

The Conversation

Ne hagyd ki!