A drága műtrágya is bekavarhat a piacon

Az orosz-ukrán háború tovább növelheti az energiaárakat, valamint emelkedhet miatta a gabonanövények, azon belül a kukorica ára is, mert hiány alakulhat ki a világpiacon. Magyarországon egyelőre nem kell tartani attól, hogy nem lesz elég kukorica, azonban a nemzetközi piaci nehézségek a magyar iparágra is negatív hatással lehetnek.


Nem kíméli a kukoricapiacot a háború 

Az orosz-ukrán háború hatására tovább emelkedtek a gabonaárak. Ukrajnában ráadásul még mindig a tárolókban áll 10-15 millió tonna kukorica. Erre szüksége lenne a világpiacnak, az export azonban teljesen bizonytalan. Emellett óriási nemzetközi élelmiszer-ellátási problémát okozhat az is, hogy a tavaszi vetések a keleti szomszédunknál nem zajlanak a megszokott ütemben – nyilatkozta Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója az Agrárszektornak.

„A kukorica ára jelenleg rekordmagas szinten áll mind globálisan, mind pedig Magyarországon, de a búza ára is az egekben van. Ugyanakkor hazánkban a gabonakivitel korlátozásának köszönhetően minimális megtorpanás figyelhető meg az árakban. Érdemes azonban kiemelni, hogy a jelenlegi árakban részlegesen van benne az, hogy milyenek lesznek a vetések Ukrajnában, mennyire húzódik el a háború, és az mennyire érinti majd a búzavetést a következő hónapokban. Mindentől függetlenül azonban úgy látom, hogy nem várható jelentős visszaesés a gabonaárakban az elkövetkező időszakban”

- hívta fel a figyelmet a szakértő a piaci bizonytalanságra. Reng Zoltán azonban nem tart attól, hogy hiány alakulna ki kukoricából hazánkban (Európa más országaiban viszont fennáll ennek a veszélye). Azonban ha a híreknek megfelelően a magas ára miatt valóban kevesebb műtrágyát fognak idén használni a magyar gazdák a földeken, az a termelt mennyiség csökkenésével járhat, a kieső mennyiséget pedig pótolni kell. Ukrajnából pedig kérdéses, hogy ez megtörténhet-e a közeljövőben.

Elkerülhetetlen az élelmiszerek drágulása

Reng Zoltán úgy számol, hogy jelenleg a villamos energia és földgáz ára 4-5-szöröse az elmúlt évek átlagának, ami még ha a felére csökkenne is, óriási költségszint-növekedést jelent az élelmiszeriparban, amely rendkívül energiaigényes ágazat. Az orosz-ukrán háború pedig tovább pumpálhatja az energiahordozók árszínvonalát.

A költségek legnagyobb részét azonban az alapanyagok teszik ki, de azok árszintje is 50-100 százalékkal emelkedett. A szakember ezért az élelmiszerek további drágulását elkerülhetetlennek tartja, hiszen anélkül több termelő lehúzhatná a rolót.

De mi lesz a kukoricával?

Kukoricából tavaly 6,3 millió tonna termeltek Magyarországon, valamint az eddigi számítások szerint idén nagyjából 350-400 ezer tonna import jöhet be az országba.

„A hazai felhasználás nem több 4,7 millió tonnánál, így körülbelül 2 millió tonna export árualap tud képződni, ugyanakkor az elmúlt 4 hónap eseményei azt tükrözik, hogy kisebb mértékű az export, mint a korábbi években volt. Ettől függetlenül én azt várom, hogy csaknem egymillió tonnás készlettel rendelkezik majd Magyarország nyár végén, és így megyünk neki a betakarításnak, ez megfelelő árualapot biztosítana arra az esetre is, ha esetleg jövőre egy gyengébb termés lenne”

- mondta Reng Zoltán. A szakember szerint hazánk kukoricaellátásával tehát nincs probléma. Az viszont észrevehető, hogy megnőtt az ipari társtermékek felhasználási szintje, a takarmányiparban azonban némileg visszaesett a kukoricafelhasználás. A csökkenés oka az lehet, hogy az az iparág elsősorban az izocukorgyártás melléktermékeivel dolgozik, azonban ha találnak olcsóbb alapanyagot, akkor azt használják – a kukorica viszont most nem olcsó.

Hogyan lehet felkészülni a jövőre?

„Hónapok óta válságstábban élünk, de azt gondolom, hogy az alapanyag- és/vagy az energiadiverzifikálás lehet most a kulcsa mindennek. Áttérni a megújuló energiákra, függetlenedni a gáztól, az áramtól, mindezekre jó megoldás lehet akár a szolár vagy a biomassza, biogáz. Ugyanakkor ezzel csak az egyik oldalon lehet csökkenteni a kockázatokat és a költségeket, mert mindemellett olyan termékeket kell gyártani, amikre hosszú távon igény van. Ezeket a lépéseket most kell megtenni, mert hosszú távon biztos olcsóbb lesz például a megújuló energia, mint a gáz vagy az áram”

- tanácsolta a szakember, aki kizárólag a folyamatos fejlesztésben és a több lábon állásban látja a hosszú távú sikerek zálogát a vállalkozások számára.

The Conversation

Ne hagyd ki!