Egyre több magyar kertész szembesül a veteményeseket pusztító meztelencsigák tömeges megjelenésével. Bár nem minden csiga ellenség, a spanyol csupaszcsiga és néhány fajtársa akár több tízezer forint kárt is okozhatnak évente. Jó hír, hogy vegyszerek nélkül is hatékonyan felléphetünk ellenük.
Ahogy május beköszönt, úgy indulnak portyára a csigák is: a nedves, burjánzó kertek igazi paradicsomot jelentenek számukra. A kertben élő csigák nem egyformán ártalmasak – sőt, néhány faj kifejezetten fontos szerepet tölt be. A házas csigák közül az éticsiga a leghasznosabb: elpusztítja a korhadó növényi maradványokat és más csigák tojásait is. A nagy meztelencsiga (Limax maximus) és a sárga pincecsiga (Limax flavus) szintén békés lakói lehetnek kertünknek. Segítenek a talaj humusztartalmának növelésében, és madarak, pókok számára is fontos táplálékforrást jelentenek.
Ezzel szemben a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) az egyik legpusztítóbb kártevő: rendkívül szapora, akár 200 tojást is lerakhat egyetlen alkalommal, és gyakorlatilag minden lágyszárú növényt fogyaszt. Kártékony faj még a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum) és a kerti meztelencsiga (Arion hortensis) is, amelyek akár egyetlen éjszaka alatt elpusztíthatják a veteményt - derül ki a Greendex cikkéből.
India futókacsa, tojáshéj és kávézacc
A meztelencsigák különösen kedvelik a palántákat, a lágyszárú növényeket, sőt, a dísznövények leveleit és virágait sem kímélik. A legsúlyosabb károk általában a Dunántúlon tapasztalhatók, de az Alföld sem teljesen mentes a problémától.
A kémiai védekezés helyett szerencsére több természetes, környezetbarát megoldás is rendelkezésre áll. A kert rendezett állapotban tartása – az elhanyagolt, nedves területek felszámolása, a lehullott levelek rendszeres összegyűjtése – alapvető megelőző lépés.
Aveteményes elhelyezésén is sok múlik: egy napos, száraz terület ugyanis sokkal kevésbé vonzó a csigák számára. Magaságyásokkal, tojáshéjjal, fahamuval vagy kávézaccal körbeszórt akadályokkal is csökkenthető a csigák mozgástere.
A biológiai védekezés hívei akár indiai futókacsákat is bevethetnek – ezek kifejezetten a meztelencsigákra specializálódtak. A csigapusztító fonálférgek szintén hatékony természetes ellenségek. Emellett különféle növények – például levendula, zsálya, fokhagyma vagy begónia – ültetésével is távol tarthatjuk a nemkívánatos vendégeket.
Az egyszerű csapdázás is bevált trükk: sörrel töltött edények, deszkacsapdák vagy citrusfélék héja segítségével is összegyűjthetők a kártevők. Bár egyik módszer sem nyújt teljes védelmet, kombinált alkalmazásuk jelentősen csökkentheti a csigák számát – megóvva ezzel a veteményest és a virágágyásokat a pusztulástól.
A gyomok nem azok, aminek látszanak
Ahogy a csigák között is akadnak hasznosak, úgy a gyomok léte sem feltétlenül ördögtől való. Az ökológiai szemléletű kertészkedés követői körében köztudott, hogy ezek a hívatlan vendégek számos rendkívül hasznos funkcióval bírnak. Ahelyett tehát, hogy minden gyomnövényt eltüntetnénk, érdemes inkább megismerni kertben betöltött szerepüket.
A gyomok védhetik a talajt a kiszáradástól, az eróziótól, és segíthetnek a talaj levegőztetésében is. Egyes gyomok hozzájárulnak, hogy bizonyos tápanyagok könnyebben visszajussanak a földbe, míg mások védik a kultúrnövényeket. A csalán például erjesztett formában kiváló tápoldat, de növényvédőszerként is funkcionál, míg a pitypang a beporzók számára biztosít korai táplálékot.
A gyomok csapdanövényként is működhetnek a kártevők, például a tetvek és poloskák ellen. Ha nem is a veteményesben, de a kert egy-egy kevésbé frekventált sarkában igazán hasznosak lehetnek - írtuk korábban.
