A hazai gyümölcsök közül a legkorábban érő faj a szamóca. Főszezonja jellemzően május elejétől június elejéig tart, majd következik egy-két hetes „levezető időszak”, és június közepére befejeződik a szezon. A szabadföldi állományokat károsító fagyok ellenére normál termésben lehet bizakodni – a májusi időjárás lesz a döntő tényező - írja elemzésében a FruitVeB, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
Az itthon megtermelt szamóca 90%-a belföldi fogyasztásra kerül. A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokon értékesül, Ausztriába, Lengyelországba, Szlovákiába. Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna import szamóca érkezett az országba, amelyek elsődleges származási helye Spanyolország. A spanyolok a 2023. évben 1 200 tonna szamócát szállítottak hazánkba, de ez 2024-ben meghaladta a 2000 tonnát.
Jelentősebb mennyiség érkezik Görögországból (jellemzően 500-600 tonna körül alakul), Hollandiából és Olaszországból (együttesen 500-550 tonna szamóca érkezett hazánkba). Egyre nagyobb szerepe van az utóbbi két évben a román szamócának is a hazai ellátásban (jellemzően a határmenti területekről érkezik nagy mennyiségben szamóca Magyarországra), ami éppen a főszezonban jelentősen nyomja az árakat, ezzel is rontva a magyar szamóca piaci helyzetét.
Ennyibe kerül a termelés
A szamóca ízletes, frissítő, közkedvelt gyümölcs, mely „primőr” jellegénél fogva nagy piaci értékkel rendelkezik, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfajunk. Függően a termelési módtól és a termesztéstechnológiától éves termelési költsége a 5-40 millió Ft/ha is lehet. E tartomány alsó szegmensében a szabadföldi technológiák költségei értendők, míg a 40 millió Ft/ha jellemzően hajtatott (fűtött fólia, üvegház) körülményekre igaz. Termesztése tehát sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, ezáltal termelési kockázata is magas. Jövedelmezősége alapvetően az elért hozamoktól függ, tekintettel arra, hogy az értékesítési ár egy kompetitív piacon a termelő vállalkozások által érdemben nem befolyásolható. Szabadföldi körülmények között 10-15 t/ha, fóliában 20-30 t/ha fajlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni.
Hazánkban jelentősebb termelés folyik a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát valamint Szatymaz-Zsombó térségében. Jó tendencia, hogy egyre több termelő igyekszik termesztőberendezésbe áttenni a kultúrát. Ezzel korábbi piaci megjelenést, nagyobb hozamokat és az időjárási kitettség elleni védelmet lehet biztosítani.
Fajtatrendek
A termelők idei palántarendelései továbbra is a Clery, Joly, Asia hármas dominanciáját tükrözik. A Klodia és Giusy iránt fokozódik az érdeklődés: ezekkel pár éve kísérleteznek a termelők, többnyire sikeresen. Mindkét fajta kemény húsú, jó pultállósággal. ízre ugyan nem tudják azt az élvezetet nyújtani, mint a Clery, vagy Joly, ám mellettük szól az, hogy jobban bírják a hőséget illetve kevésbé aprósodnak el. Jellemzően a magyar piac az ízes szamócát részesíti előnyben így érthető az uralkodó három fajta régóta fennálló vezető helye.
Árak
A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2 000-4 000 Ft/kg tartományban mozgott, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs. A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbban (akár fél áron) jelen van ebben az időszakban a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben.
Pont amiatt, hogy a hazai fogyasztók tapasztalataink szerint tudatosan a hazai gyümölcsöt részesítik előnyben, nagy problémát okoz a magyar piacon a szamóca eredetére irányuló megtévesztés. Gyakori eset, hogy az import szamócát faládába átcsomagolják és, magyar szamócaként értékesítik az eladók, megtévesztve ezzel a fogyasztókat a gyümölcs eredetéről – ez nem specifikusan magyar probléma, például Lengyelországból is minden évben érkeznek ilyen hírek - írja a FruitVeb.
