Automatizált növényházakat és talajmentes közeget javasolnak a szamócatermesztéshez olasz szakemberek. Állítják, a hagyományos termelési módokhoz képest így körülbelül kétszer akkora termés takarítható be.
Bevált a talajmentes termelés a szamócatermesztő olasz gazdáknak
A Nicofruit csoport nagyjából 30 vállalkozást és 90 hektárt összefogó szövetkezet Olaszország déli, Basilicata régiójában. Elsősorban szamócát és kivit termesztenek. Amíg korábban a növényházaikban takarófóliás bakhátakban termeltek, újabban modernebb termeléstechnológiával kísérleteznek.
Az eper talaj nélküli termesztése hatékonyabb és kedveltebb módszer, mint a hagyományos, ágyásos termesztés
– idézi Gabriele Nicodemót, a Nicofruit csoport egyik vezetőjét a Mezőhír.
Az általuk használt rendszer lényege, hogy az ágyasokat kényelmes magasságban és csíramentes termesztőközegben alakítják ki. A növénysorokat úgy helyezik el, hogy ne árnyékolják egymást. Így tövenként akár 1 kilogramm epret be tudnak takarítani. Ezzel szemben korábban, a hagyományos ágyásokban 650 gramm körüli hozamot értek el. Azonban ezzel a módszerrel egységnyi területen 50 százalékkal több növény termeszthető, tehát gyakorlatilag megduplázták a felületre vetített termésmennyiséget.
Emellett a gyümölcsök betakarítása is sokkal könnyebb, hiszen nagyjából derékmagasságban vannak az ágyások. Valamint a növényházban meglehetősen „steril” viszonyok teremthetők a vegyszermentes termeléshez.
Ciklikusan változik a szamóca termőterülete Magyarországon
Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója tavaly tavasszal elmondta, szinte lehetetlen megmondani, mekkora a szamóca termőterülete hazánkban a sok kistermelő miatt. Azonban a területalapú támogatási kérelmek alapján a 2021-es 547 hektár után 2022-ben 635 hektáron foglalkoztak a gyümölcscsel. Viszont a valós szám 850-950 hektár lehet.
Hozzátette, a szamócatermesztésben körülbelül ötéves ciklikusság figyelhető meg. Egy cikluson belül a termőterületek mérete először növekszik, majd amikorra túl sok lesz a termelő a piacon, vagy beüt egy-két rosszabb év, kisebb területen kezdenek vele gazdálkodni.
Jelenleg egy ötéves ciklusnak vagy a csúcsán, vagy éppen utána vagyunk. Alapvető hatása lesz a hazai termelés alakulására az egyre növekvő inputananyagáraknak (műtrágyák, növényvédő szerek, fólia stb.) és a munkaerő drágulásának. Többek között azért sincs túl sok nagytermelő Magyarországon, mert már egy hektár szamóca is brutális munkaerőigényt jelent, évi 3-6 ezer munkaóra között, a termesztés intenzitásától függően
- nyilatkozta Kelemen Péter egy éve.
Nagyon nem elég a hazai termés
Elmondta, a hazai szamócatermelés volumene 2022-ben nagyjából 5500 tonna volt. A FruitVeB becslése szerint a szamócafogyasztás 0,8-1 kg/fő/év lehet Magyarországon, mivel 8000-9500 tonnát értékesítenek belőle évente a hazánkban. Tehát a magyarországi termelés a belföldi fogyasztásnak valamivel több, mint a felét fedezi. Emellett a szamócaexportunk elhanyagolható, 10-70 tonna között ingadozik.
Az import kiemelt jelentőségű, és nem csak a hazai igények kielégítése, hanem az árak alakulása szempontjából is. Két legfontosabb partnerünk Spanyolország és Görögország. Az ezekből az országokból származó tételek mindig a hazai termésű szamócánál hamarabb jelennek meg a piacokon, és mindig olcsóbbak is, mert ezekben a déli országokban már szabadföldi szamócát szednek akkor, amikor mi még az üvegházi termesztésű gyümölcsöt tudjuk csak betakarítani. A fűtött termesztés egyébként nem túl jelentős, mindössze pár tíz hektár Magyarországon, a teljes termőterület legfeljebb 2 százaléka lehet
- magyarázta Kelemen Péter.
