Nagyjából ötéves ciklusok jellemzik a szamóca termőterületének a változását hazánkban. Jelenleg a magyarországi termés csupán a hazai igényeknek valamivel több mint a felét elégíti ki. A többit importból fedezik.
Ciklikusan változik a szamóca termőterülete Magyarországon
Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) ügyvezető igazgatója elmondta, szinte lehetetlen megmondani, mekkora a szamóca termőterülete hazánkban a sok kistermelő miatt. Azonban a területalapú támogatási kérelmek alapján a 2021-es 547 hektár után tavaly 635 hektáron foglalkoztak a gyümölcscsel. Viszont a valós szám 850-950 hektár lehet.
Hozzátette, a szamócatermesztésben körülbelül ötéves ciklikusság figyelhető meg. Egy cikluson belül a termőterületek mérete először növekszik, majd amikorra túl sok lesz a termelő a piacon, vagy beüt egy-két rosszabb év, kisebb területen kezdenek vele gazdálkodni.
Jelenleg egy ötéves ciklusnak vagy a csúcsán, vagy éppen utána vagyunk. Alapvető hatása lesz a hazai termelés alakulására az egyre növekvő inputananyagáraknak (műtrágyák, növényvédő szerek, fólia stb.) és a munkaerő drágulásának. Többek között azért sincs túl sok nagytermelő Magyarországon, mert már egy hektár szamóca is brutális munkaerőigényt jelent, évi 3-6 ezer munkaóra között, a termesztés intenzitásától függően
- nyilatkozta Kelemen Péter az Agrárszektornak.
Nagyon nem elég a hazai termés
Elmondta, a hazai szamócatermelés volumene tavaly nagyjából 5500 tonna volt. A FruitVeB becslése szerint a szamócafogyasztás 0,8-1 kg/fő/év lehet Magyarországon, mivel 8000-9500 tonnát értékesítenek belőle évente a hazánkban. Tehát a magyarországi termelés a belföldi fogyasztásnak valamivel több, mint a felét fedezi. Emellett a szamócaexportunk elhanyagolható, 10-70 tonna között ingadozik.
Az import kiemelt jelentőségű, és nem csak a hazai igények kielégítése, hanem az árak alakulása szempontjából is. Két legfontosabb partnerünk Spanyolország és Görögország. Az ezekből az országokból származó tételek mindig a hazai termésű szamócánál hamarabb jelennek meg a piacokon, és mindig olcsóbbak is, mert ezekben a déli országokban már szabadföldi szamócát szednek akkor, amikor mi még az üvegházi termesztésű gyümölcsöt tudjuk csak betakarítani. A fűtött termesztés egyébként nem túl jelentős, mindössze pár tíz hektár Magyarországon, a teljes termőterület legfeljebb 2 százaléka lehet
- magyarázta Kelemen Péter.
Hozzátette, a szamóca nagybani ára április elején jellemzően 4000 Ft/kg körül alakul, majd április végére 2500 Ft környékére mérséklődik.
Az idei évben a tavalyinál sokkal hűvösebb, csapadékosabb az idő, ami elhúzódó érést és a mennyiségek lassabb, nyugodtabb piaci levezetését eredményezi. Ez a termelőknek is jó, nem alakul ki túlkínálati pánik. Fontos, hogy bár hűvös volt, a lengyelekkel ellentétben mi nem kaptunk májusi fagyokat, így a csapadék lehet, hogy okoz növényvédelmi problémákat, de fagy miatti terméskiesésre nem kell számítanunk az idén
- tájékoztatott a szakértő.
4000 forintos órabérért szedik az epret a briteknél
Egyébként emberhiánnyal küzd az európai szamócaágazat évek óta. Emiatt például a jelentős termelő Egyesült Királyságba Nepálból, Tádzsikisztánból, Indonéziából, Mongóliából, Kazahsztánból és Kirgizisztánból is érkeztek tavaly gyümölcsszedők.
A tengerentúli vendégmunkásoknak a kormány által megszabott 10,10 fontos órabért kellett fizetni, ami több, mint a 9,50-es brit minimálbér volt (ez körülbelül 4300, illetve 4000 forint lenne a napjaink árfolyamán).
A munkaerőhiány miatt jelentősen megugrott a tönkrement termény mennyisége a szigetországban: szinte évről évre duplázódott meg. Például 2021-ben 36 millió font (napjaink árfolyamán durván 15,4 milliárd forint) értékű gyümölcs mehetett tönkre, miközben a leszüretelt bogyósok értéke 760 millió font volt.
