Számokat közölt az Agrárminisztérium arról, hogy mekkora készleteket érinthet az egyes gabonákra bevezetett kiviteli korlátozás. A Gabonaszövetség egyetért azzal, hogy a kormány gondoskodni szeretne a tartalékokról, de tárgyalásokat sürget a kormányzat és szektor szereplői között a homályosabb részletek tisztázására.
Exportkorlátozás lépett életbe
A magyar kormány március 4-én bejelentette, hogy május 15-ig korlátozza a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a szójabab (tört szójabab is) és a napraforgómag (tört mag is) kivitelét az országból, amennyiben az veszélyezteti vagy kockáztatja a hazai ellátás biztonságát (az Agárminisztérium legújabb nyilatkozata szerint a kivitel nem terjed ki a vetőmagokra, ellentétben a korábbi hírekkel – a szerk.). Az államot értékesítés esetén elővásárlási jog, a gabonának a tulajdonjogát nem érintő kiszállítás során pedig vételi jog illeti meg május közepéig. Nagy István agrárminiszter szerint rendelkezésre azért van szükség, mert
„a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is. Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól.”
A gabona kivitelét előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Amennyiben az állam élne a vételi vagy elővásárlási jogával, azt a bejelentés napjától harminc napon belül jeleznie kell. Amennyiben a hivatal nem jelez vissza, a bejelentés elfogadottnak tekinthető, így megkezdődhet az export.
Az Agrárminisztérium (AM) szerint egyébként
„az intézkedés megelőző jellegű, a háborús helyzet miatti gabonapiaci folyamatok kiszámíthatatlansága miatt vezettük be. Folyamatosan elemezzük a takarmánypiacot és a gabonapiacot, ennek figyelembevételével, mérlegeljük, hogy milyen döntésekre van szükség.”
Az Agrárszektor Hollósi Dávidra, a Takarékbank és a Magyar Bankholding Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatójára hivatkozva arról ír, hogy a búza és a kukorica egyébként is magas ára már most 10-20 százalékkal emelkedett a kitört orosz-ukrán háború miatt. A két ország adja egyébként a világ búzaexportjának 29 százalékát.
Ekkora mennyiségű gabona lehet érintett
Az AM a portálhoz eljuttatott tájékoztatójából kiderül, hogy
- a kukorica évi 6,5-9,3 millió tonnás terméséből jellemzően 2,2-4,2 millió tonna között mozog a hazai kivitel, azonban a 2021/2022-es idényben ennél kevesebb az export a kisebb tavalyi termés (6 millió tonna) miatt;
- a búza 4,9-5,4 millió tonnás terméséből nagyjából 2-2,5 millió tonnát exportál Magyarország;
- az árpa kivitele pedig 400-800 ezer tonnát tesz ki évente.
Tavaly egyébként mintegy 876 millió euróért értékesített kukoricát, 568 millió euróért búzát és 164 millió euróért napraforgómagot az ország külföldön.
A minisztérium szerint az ukrán korlátozások, valamint a tavaszi vetések esetleges elmaradásából fakadó negatív várakozások miatt feltételezhető, hogy erős lesz a kereslet a magyar gabona- és olajosnövényekre is, olyannyira, hogy az veszélyeztetgeti a hazai ellátás biztonságát.
Meglepetés volt az exportkorlátozás
Az egyes gabonák és olajosok kivitelének korlátozása meglephette a hazai gabonakereskedőket Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára szerint. Az új rendelet pedig számos gyakorlati kérdést felvet, mint például azt, hogy a jogszabály által megfogalmazott harminc napig mit kezdjenek a tételekkel a kereskedők, vagy ha az állam élni kíván az elővásárlási vagy vételi jogával, milyen árat fog fizetni a termékért?
Pótsa Zsófia szerint helyes, hogy a kormány gondoskodni szeretne a tartalékokról, azonban egyeztetésre van szükség a kormányzat és a piaci más szereplői között. A tárgyalások már a héten elkezdődhetnek.
