Az egyszer használatos műanyag eszközök kiváltását szolgáló ehető kukoricatányérral lép piacra egy hajdú-bihari cég. Nagyon megugrott a kereslet a hasonló termékek iránt, már Svájcból is van érdeklő.
Magyar megoldások az egyszer használatos műanyag helyett
Újszerű tevékenységbe kezdett a kukorica-feldolgozással foglalkozó Civita Group Monostorpályiban. Ehető kukoricatányért fejlesztett ki a hajdú-bihari cég, később poharak is készülhetnek. A termékek az egyszer használatos műanyag eszközök kiváltására szolgálhatnak. A liszt, amiből a tányérok készülnek, eddig takarmányipari célokra hasznosult – írja a dehir.hu.
„Ezek a tányérok kukorica-melléktermékből készülnek, nagyon ízletesek, tehát miután megettük belőle a töltöttkáposztát vagy a páros kolbászt, magát a tányért is elfogyaszthatjuk, vagy akár nyugodt szívvel ki is dobhatjuk, hiszen komposztálódik, lebomlik. (…) A tányérban az ételek nem maradnak olyan sokáig, hogy átvegyék az ízét, legfeljebb, ha fél napig tároljuk rajta őket”
– nyilatkozta Vaszkó Gábor, a Civita Group vezérigazgatója a helyi televíziónak. Az üzletember továbbá arról is említést tett, hogy a tányér íze kifejezetten semleges. A termék ráadásul állati fogyasztásra is alkalmas, elvégre csak kukoricából készült.
A gyártás technológiája egyébként nem újszerű, azonban eddig nem volt kereslet a hasonló eszközökre, hiszen elárasztotta a piacot az olcsó műanyag. Azokat azonban kivonták a forgalomból, ezáltal hatalmas pici rés keletkezett. Az üzletember elmondta azt is, nem hiszi, hogy ők fogják megoldani a műanyagszennyezés globális problémáját, azonban csillapíthatják a szektor ilyen jellegű gondjait, legalább a Kárpát-medencében.Egyébként már Svájcból is van érdeklődő a termék iránt. Nem esett szó azonban a tányérok várható áráról.
Cukorból és paradicsomból is készülhet környezetbarát műanyag
A közelmúltban nem csak hazánkban, hanem a világ számos pontján álltak elő tudósok műanyag-helyettesítő termékekkel. Például cukoralapú anyagokat használtak plasztikmásolatok előállításához amerikai és brit kutatók is. Az eredmény kettő, környezetbarát műanyag lett, különböző, de előnyös tulajdonságokkal. Az egyik rugalmas, mint a gumi, amíg a másik „szívós” és könnyen alakítható, a legtöbb kereskedelemi műanyaghoz hasonlóan. Az új anyagok gyártási költségei azonban még nem elég alacsonyak. Továbbá a műanyagok lehetséges környezeti hatásait még tanulmányozni kell.
Spanyol kutatók is értek el hasonló sikereket a közelmúltban. Ők cellulózt vontak ki a paradicsomkészítmények (például a ketchup) gyártása során hulladéknak számító paradicsomszárból, levelekből és paradicsomhéjból. Ebből készítettek átlátszó műanyagfóliát. Az új bioműanyag a hagyományos, kereskedelmi forgalomban kapható műanyag csomagolóanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Előnye azonban, hogy egy hónap alatt lebomlik a tengerben. A kőolajszármazékokból gyártott fóliák bomlási ideje ezzel szemben 450 év. A kutatók bíznak az anyag sikerében, azonban kételkednek benne, hogy egyhamar használni fogja az ipar. Véleményük szerint olyan gépek kialakítása, amelyek ezt a bioműanyagot üzemi mennyiségben létrehozza, igen költséges lehet.
